Napenergia: Magyarország nem érheti el célját a hidrogéntechnológia nélkül

A Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) előirányozott naperőművi kapacitás mértéke feltétlenül szükségessé fogja tenni Magyarországon is a megújuló energia bázisú hidrogéntermelést, valamint a tárolás nagy kapacitásokkal történő alkalmazását – véli a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft., az április végén megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform alapító tagja. A társaság szerint a NEKT-ben erre csak rövid hivatkozások utalnak, márpedig ennél jóval többre lenne szükség, és az újonnan megalakult platform programjában is fontos kiegészítéseket tennének.

A hidrogén mint szekunder energiahordozó, illetve a tüzelőanyag-cella mint áramforrásra épülő innovatív technológia, világszerte kiemelt figyelemmel kísért kulcsterületek, melyeknek meghatározó szerepük lehet a jövő fenntartható energetikai rendszereiben és mobilitásában. Igaz, a zöld, szén-dioxid-kibocsátástól mentes előállítású hidrogén kereskedelmi célú tömegtermelése egyelőre nem megoldott. A földgázból előállítható, az iparban jelentős mennyiségben használt úgynevezett szürke hidrogén pedig igencsak klímaszennyező: 1 tonna hidrogén előállítása során körülbelül 7 tonna szén-dioxid képződik.

A feladat rendkívül szerteágazó, hiszen beszélni kell a hidrogén előállításáról, tárolásáról, szállításáról, felhasználásáról, a mobilitás teljes területét átalakító hatásáról, a kutatás-fejlesztésben, egyetemi tevékenységben és az energetikai piacon betöltött szerepéről, nem utolsósorban a szabályozási feladatokról. A területen csak rendkívül széleskörű, nemzetközi együttműködéssel lehet előrehaladni, hiszen a fejlődés a világ energiatermelésében, az energia tárolásában vagy a mobilitásban velünk vagy nélkülünk, de mindenképpen lezajlik. Tehát elemi érdekünk az, hogy adottságainkra, lehetőségeinkre, kutatásfejlesztési bázisunkra támaszkodva ne csak figyeljük az eseményeket, hanem aktívan részt vegyünk azok alkalmazásaiban, a technikai újításokban – fogalmazott a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform alakuló ülésén a szervezet létrehozásával megbízott VALOR HUNGARIAE Zrt. vezérigazgatója, Lepsényi István.

Az Optimum Solar szerint a vezérigazgató nyilatkozata elfogadható, de kiegészítésre szorul: A hidrogéngazdaság, a hidrogén előállításának pénzügyi alapját Magyarországnak is meg kell teremtenie, enélkül a hidrogén a jelenlegi technológiai árak szintjén nem versenyképes a környezetszennyező egyéb technológiákkal. 2030-ra azonban azzá válhat, amennyiben minden EU-tagállam a saját költségvetése terhére is tesz az ügyért, erről szól egyebek mellett például a Hydrogen Council ez év elején közzétett tanulmánya (Path to hydrogen competitiveness – A cost perspective).

A források megteremtése és elosztása során – tiszteletben tartva a kutatás szabadságát- figyelembe kell venni a hidrogénágazat nemzetközi helyzetét és csak olyan kutatásokra érdemes koncentrálni, amelyek az adottságainknak megfelelnek, és ahol érdemi tapasztalataik vannak a hazai szereplőknek. Így vélhetően nem érdemes a nagyméretű és nagyszériás elektrolízis berendezések kutatásával és a gyártó ipar létrehozásával foglalkoznunk és ugyanígy valószínűleg az üzemanyagcella területén is behozhatatlan hátrányban vagyunk, legfeljebb nemzetközi kezdeményezésekhez, esetleg nemzetközi vállalatok Magyarországra csábításához érdemes erőket koncentrálni – vélik az Optimum Solarnál.

Az új magyar Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform szándékai között szerepel egyebek mellett:

  • hidrogén-technológiai iparági „fehér könyv” kidolgozása, különös tekintettel a hidrogén alapú energetika és mobilitás jövőjére;
  • törvényhozási és szabályozási feladatok felmérése;
  • nemzetközi kapcsolatépítés;
  • részvétel az európai uniós K+F+I támogatási programok tervezésében és végrehajtásában;
  • a magyar gazdaság számára innovációs és növekedési potenciált jelentő fókuszterületek azonosítása, kiemelt hangsúllyal a kkv-k bevonására is;
  • javaslattétel az ösztönző és szabályozási eszközök kialakításának megalapozásához.

Hasonló, klaszter és platform jellegű szervezetekből világszerte, különösen az EU területén számos működik. Ezek azonban csak akkor hasznosak, ha szakmai véleményüket, előterjesztéseiket a megfelelő stratégiák készítése során igénylik, meghallgatják és meg is fogadják – mondják az Optimum Solarnál, mely a platform alapító tagjaként számos javaslattal és konkrét projektelképzeléssel rendelkezik, és kezdeményező szerepet vállalva számos javaslatot juttatott már el az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére is, elsősorban a kormányzati naperőmű-építési célokkal összefüggésben.

A társaságnál úgy gondolják, a következő két fontos ponttal mindenképpen érdemes lenne kiegészíteni a platform programját:

  • Közreműködés a Nemzeti Hidrogén Stratégia elkészítésében, összhangban a Megújuló Energiákra is vonatkozó Nemzeti Energia Stratégia programjával.
  • Közreműködés, javaslatok kidolgozása a Hidrogén Felhasználói Piac létrehozásában, mivel felhasználók nélkül semmilyen technológia nem életképes.

A felhasználói piac létrehozásakor különösen a következő területekre lenne szükséges fókuszálni:

  • személygépkocsik, vasúti közlekedés és az áruszállítás területén az üzemanyagellátási hálózat megteremtésével;
  • hidrogén alapú kazánok, lakások, nagy területű építmények fűtésére a meglévő földgázhálózat alkalmassá tételével;
  • zéró karbon ipari hőellátás és alapanyagellátás;
  • energiatárolás és kiegyenlítő energia ellátás;
  • zéró karbon megújuló hidrogén ipari folyamatok alapanyagellátása (vegyipar, műtrágyagyártás, acélipar, olajfinomítók)

A Nemzeti Hidrogéntechnológiai platform operatív feladatait a VALOR, az ELKH-TTK és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület által delegált tagokból álló operatív stáb végzi. A platform előzetes szervezését, kezdeményezését a koordináló szervezetek képviselőiből álló bizottság végzi, melynek tagjai Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt vezérigazgatója; Bertalan Zsolt, az MVM innovációs igazgatója; Szigeti Ádám, az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat főtitkára; Szollár Domokos, a MOL Nyrt. kabinetfőnöke; Dirk Janetzko, az AVL Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Hirth Ferenc, a Kontakt-Elektro Kft. ügyvezető igazgatója.

A Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platformhoz való csatlakozási szándékát 41 szervezet jelezte, köztük nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, hazai egyetemek és kutatóintézetek.

Forrás: portfolio.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük