Feromonok – Orrunknál fogva vezetnek?

Vajon ez az egyéni testszag az, amely a párokat először egymáshoz vonzotta, vagy pedig azért találják egymás illatát vonzónak, mert agyunk tudat alatt azt összekapcsolja a szeretett személlyel? Sokan hallottunk már a feromonoknak nevezett titokzatos kémiai anyagokról, melyek szerepe elsősorban az állatok párválasztásában, utódnemzési és szaporodási hajlandóságában játszik fontos szerepet. A feromon szó latin eredetű, a pherein (hordoz) és hormon (felizgul) szavak összetételéből származik. A feromonok olyan kémiai anyagok, melyek a testfelszínre kerülve váltanak ki különböző, szexuális tartalmú fizikai és viselkedésbeli változásokat a fajtársakból – azonos és ellenkező neműekből egyaránt.

A feromonok két nagy típusba sorolhatók aszerint, hogy milyen időtartamú változásokat indukálnak: a rövid ideig ható szignál (jelző) feromonok riasztó funkciót töltenek be, míg a hosszú hatást kiváltó elsődleges feromonok az agyban található hipotalamusz és hipofízis (agyalapi mirigy) befolyásolásán keresztül huzamosabb ideig tartó hatásokat okoznak. Ezen két agyi struktúra hatással van a nemi működésekre is.

Hormonjaik vagy hormonszerű anyagaik elválasztása után a nőstényekben megemelkedik a peteérést elősegítő és a női nemi hormonok szintjének megnövekedését okozó kémiai hírvivők koncentrációja. Hímeknél növekszik a hím nemi hormonok (androgének) mennyisége, felgyorsul a hímivarsejtek termelődése és érése. Ezen folyamatok mind kedveznek a szaporodásnak, az utódnemzésnek. A feromonok az apokrin mirigyekben termelődnek, melyek neve a kiválasztásra utal. A mirigysejtek által termelt váladékkal együtt a sejtek plazmájának egy kis része is lefűződik. Érdekes, hogy a friss mirigyváladék szagtalan, jellegzetes illatát a levegőben található baktériumokkal való találkozás után nyeri el. Az állatok a feromonokat az orrukban elhelyezkedő vomeronazális szervükkel érzékelik, melyből az információk szintén a hipotalamuszba jutnak.

Forrás: webbeteg.hu