Egy új munkahely 813 millió forintba került a villányi borászatok támogatásainál

Nagyon eltérő azonban az egyes cégek támogatása: a jelentősebb borászatok fele egyáltalán nem jutott így forráshoz. Összesen 13 vállalkozást találtunk, és ők a vizsgált öt évben az árbevételük 13 százalékának megfelelő támogatáshoz jutottak. De nagyok az eltérések: míg hét cég semmit nem kapott, a Jackfallnál az ötéves összesített árbevétel 66, a Bock Borászatnál pedig 24 százaléka volt ez az arány. Ennek pedig jelentős versenytorzító hatása lehet, hiszen a támogatott cégek sokkal jobb helyzetbe kerültek, mint a nem vagy eredménytelenül pályázó társaik.

A nyertes cégek biztosan aktívan keresték a lehetőségeket, és saját maguknak köszönhetik, hogy élni tudtak ezzel. A villányi borászatok támogatásának példája azonban rámutat, hogy a pályázati rendszer milyen problémás: egy adott piacon csak a cégek egy része jut támogatáshoz, és nem egy átgondolt támogatási struktúra szerint, hanem egy túlbonyolított, bürokratikus rendszerben, ami nem is igazán nézi, hogy egy adott ágazatra milyen hatása van a támogatásoknak.

Cikkükben azokat a borászatokat vizsgáltuk, amelyek a város honlapján is megtalálhatóak^*. Villányban nemcsak a borászok kaptak uniós támogatást, hanem a város és egyéb cégek is. A nyertesek között a Bock család cégei taroltak: háromszor annyi uniós támogatást kaptak, mint a város és intézményei. A Bock család borászata 2 milliárd forintot kapott – ebből 667 millió kedvezményes hitel -, illetve panziós cégükhöz is került 1,9 milliárd támogatás. (Az alábbi táblázatban csak a villányi székhelyű cégek, szervezetek szerepelnek.)

A támogatásoknak egy ilyen kicsi, 2282 fős városban nagyon jelentős szerepük van. Ha leosztjuk, a település minden lakosára jut 1,5 millió forint. De közvetlenül nagyon kevesen profitálnak ebből, ennek pedig igazán jelentős hatása van a helyi, bortermelésre és turizmusra építő gazdaságban, hiszen a sikeres vállalkozókat nem (csak) a piac, hanem a támogatások osztói választják ki.

Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy az árbevétel-növekedés és az EU-támogatások között milyen kapcsolat fedezhető fel. A Bock-cégeket narancssárgával, az átlagot lila ponttal jelenítettük meg. Bár csak 13 cégről van szó, ami statisztikailag igen kicsi elemszám, a szétszórt pontokból is látható, hogy nem lehet túl erős a kapcsolat. A legnagyobb növekedést mutató cégek nem, vagy csak kevés uniós támogatást kaptak.

A statisztikai elemzés is azt mutatja, hogy az EU-támogatások nem segítették a cégek növekedését: az árbevétel-arányos EU-támogatások növekedésével csökkent az árbevétel növekedése. A korrelációs együttható értéke -0,22. Ez azt mutatja, hogy a kapcsolat statisztikailag kimutatható, ám gyenge, miközben az elgondolkodtató, hogy negatív.^*

Az adatok alapján a többiekhez képest kevésbé növekvő borászatok zsebelték be az uniós támogatásokat.

A Bock cégcsoportnál kérdésünkre arra hívták fel a figyelmünket, hogy a támogatások megvalósítása után nem jelentkeznek azonnal az eredmények. Ráadásul a támogatásokért cserébe rendkívüli vállalásokat is kellett tenniük, amelyeknek a fenntartási időszakban meg kell felelniük – mondták el a vállalkozásnál.

Csökkenő kivitel

Szerettük volna azt is megvizsgálni, hogy az uniós pénz legalább az exportot felpörgeti-e. Erre vonatkozó adatokat azonban csak a Csányi Pincészet éves pénzügyi beszámolóiban találtunk. Bár ez a legnagyobb borászat Villányban, ez sem büszkélkedhet: 2014-ben még 92 millió forint értékben adott el borokat külföldön, 2018-ra ez 41 millió forintra apadt. A teljes árbevételhez viszonyított export aránya 7,3 százalékról 3,1-re csökkent.

A cégnél megkeresésünkre elmondták, hogy átmeneti visszaesésről van alapvetően szó, amit az exportszerkezetük átalakítása okozott.

Azokról a piacokról visszavonultunk, ahol nem tudtuk megfelelő fedezettel értékesíteni borainkat. Továbbra is célunk az exportunk növelése, de csak olyan országokba kívánunk értékesíteni, ahol a megtérülés a magyar piachoz hasonló nagyságú. Az új exportpiacok kiépítése időt igényel

– írták kérdéseinkre. A Bock Borászatnál úgy látják, hogy a támogatások hosszú távon segíthetik a külföldi értékesítés felfuttatását, ők 13 uniós és 12 EU-n kívüli országba exportálnak, például 2017-től sikerült Tajvanon is megjelenniük.

Technológiai fejlesztések

Az EU-támogatások hatása talán úgy érzékelhető szemléletesen, ha nemcsak a bevételekhez, hanem az alkalmazottak számához viszonyítjuk:

A villányi borász cégek 2014-2018 között alkalmazottanként 18,4 millió forint támogatáshoz jutottak.

Ez igen jelentős dotáció: a multinacionális nagyvállalatok a Fidesz kormányzása alatt 2010 óta évente eltérő mértékű, de átlagosan 4,3-10,9 millió forintos támogatáshoz jutottak minden új munkahely után – Villányban a meglévő munkahelyekre jut ennél jóval több.

Forrás: g7.hu