Jelentősen erősödött a rasszizmus Németországban
Németországban is tízezrek tüntettek George Floyd amerikai fekete férfi halála nyomán, még a koronavírus-járvány miatt bevezetett gyülekezési korlátozások ellenére is. Jelentős médiafigyelmet kapott az is, hogy a demonstrálók elítélték a németországi faji megkülönböztetést – a mindennapi rasszizmust, az idegengyűlölő megnyilvánulásokat és a szélsőjobboldal támadásait. Utóbbival kapcsolatban a Deutsche Welle német hírportál megemlíti, hogy a Földalatti Nemzetiszocialisták (NSU) neonáci csoport évekkel ezelőtt kilenc bevándorló-hátterű német állampolgárt és egy rendőrt ölt meg.
Immár a statisztikák is alátámasztják, hogy az országban azóta sem mérséklődött a rasszizmus, sőt jelentősen erősödött. A szövetségi Diszkriminációellenes Ügynökség (ADS) jelentése szerint tavaly csaknem tíz százalékkal, 1176-ra emelkedett a bejelentett rasszista cselekmények száma, ami az ügynökség által kezelt összes eset 33 százaléka. Ez az eddigi legnagyobb arány, de 2016-ban is 25 százalék volt, azóta pedig emelkedést mutat a tendencia. 2015-ben még 545 esetet jelentettek. Bernhard Franke, az ADS vezetője szerint a probléma már régóta jelen van, s az ország jogrendszere nem ad megfelelő támogatást a jelenség kezelésére, ami komoly következményekkel járhat, ugyanis veszélyezteti a társadalmi kohéziót. A tanulmány előszavában Franke kiemeli, 2019 különösen fájdalmas év volt a bizonyos csoportok elleni erőszakos támadásokban, s példaként említi a bevándorlók érdekében kampányoló kereszténydemokrata politikus, Walter Lübcke egy évvel ezelőtti meggyilkolását, illetve a hallei zsinagóga elleni, tavaly októberi terrortámadást. Ebben két ember veszítette életét, 68-an közvetlen életveszélybe kerültek. A kisebb incidensek mindennaposnak számítanak. Egy bevásárlóközpont vásárlója becsmérlően beszélt egy fekete bőrű alkalmazottról, az iskolákban a bőrszínük miatt inzultálják a tanulókat, a tanárok pedig nem tesznek ellene semmit – emlegeti fel a tanulmány. A munkahelyükön is sokszor sértő megjegyzésekkel illetik a külföldi eredetű, akár magasan képzett munkatársakat. Az erőszak, a gyűlölet és az agitáció csak a jéghegy csúcsai a rasszista megnyilvánulásoknak a tanulmány szerint. A megkülönböztetés tetten érhető a hirdetésekben is: lakást sokan nem szívesen adnak ki külföldi bérlőnek; egy felmérés válaszadóinak 41 százaléka erős fenntartásokkal viseltetik a migránsok iránt. Arra is van példa, hogy a diszkó biztonsági őre nem engedi be a színesbőrűeket, bajkeverőnek minősítve őket.
Az egyenlő bánásmódról szóló német törvény elvben tiltja az ilyen megnyilvánulásokat, de a lakás- és munkaerőpiacon nehéz érvényesíteni a jogvédelmet. Mégpedig az ADS szerint azért, mert az EU rasszizmusellenes irányelvét nem megfelelően alkalmazzák az országban. Berlinben most kormánybizottság tárgyalja az ügyet, Annegret Kramp-Karrenbauer, a kereszténydemokraták elnöke szerint pedig fontolgatják, hogy név megadása nélkül lehessen lakásbérletre és állásokra jelentkezni.
Forrás: magyarnemzet.hu
