Visszafelé sülhet el az orosz gázfegyver

2020.07.12. admin

Jókora változást hozhat Magyarország földgázellátásában a várhatóan 2021 őszétől rendelkezésre álló új Török Áramlat 2 – más néven Balkán Áramlat – gázvezeték, amivel egy új, alternatív útvonalon is lehetővé válik az éves fogyasztás 60 százalékát behozni az országba, igazi áttörést azonban akkor jelenthet, ha ezen keresztül sikerülne az orosz mellett egyéb forrású gázt is importálni. Bár a vezeték megépítését nem kis részben a piaci dominanciáját kiterjeszteni kívánó Oroszország szorgalmazta, nem kizárt, hogy egy uniós direktíva miatt hamarosan az orosz gáznak kínálati versenyt támasztó közép-ázsiai gázzal kell osztozniuk a szállító kapacitáson.

A várhatóan 2021 októberétől üzemkész, Magyarországot Szerbia irányából elérő Török Áramlat 2 gázvezeték megépítését elsősorban az orosz Gazprom szorgalmazta, és egyfajta fapados, kisebb kapacitású verziója a 2014-ben az EU ellenállása miatt lefújt, szintén orosz Déli Áramlat projektnek. Bár a tervezett Déli Áramlat 63 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitásához képest a nagyjából hasonló útvonalat követő Török Áramlat 2 nem egészen 16 milliárd köbméteres kapacitása eltörpül, ezzel, a Török és az Északi Áramlat 1. és utóbbi hamarosan elkészülő 2. ágával (55+55 milliárd köbméter), valamint a 2024-ig meghosszabbított ukrán tranzittal (valamint a fehérorosz csővezetékkel és a bővülő orosz LNG-exporttal) biztosítottnak tűnik az EU ellátásának legnagyobb, 2019-ben 41 százalékos részét adó orosz gáz importja.

Az EU-ba irányuló, 2019-ben összesen mintegy 163 milliárd köbméteres orosz gázexport legnagyobb része, 74 milliárd köbméter Ukrajnán keresztül érkezett – ez a szállítási útvonal egyben az éves szinten közel 10 milliárd köbmétert felhasználó magyar piac ellátása szempontjából is a legfontosabb. A korábbi években a nagyrészt hosszú távú szerződésekkel Magyarországra importált földgáz (2018-ban 12,7 milliárd köbméter, egy része további tranzitra és bértárolásba ment) 60 százaléka hagyományosan Ukrajna, míg a fennmaradó 40 százalék zöme Ausztria felől érkezett, de jórészt ez is orosz eredetű volt.

Oroszország és Ukrajna viszonyának elmérgesedése nagyjából a 2000-es évek elejére datálódik és a gázszállításokkal kapcsolatban vita kirobbanásához köthető. És bár Oroszország a szénhidrogén-export gazdasági hasznát az ukrán tranzitútvonal fenntartásával maximalizálhatná, ám mivel motiváció között a politikai, sőt olykor a katonai, illetve biztonságpolitikai szempontok sem megkerülhetők, az orosz álláspont 2015 óta konzisztensen politikai célként jelölte meg az ukrán tranzit teljes megszüntetését 2019 után – mutat rá a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont elemzésében (Ami a csövön kifér? Az ukrán földgáztranzit jövője és hatásai az európai földgázpiaci versenyre; Takácsné Tóth Borbála, Selei Adrienn, Kotek Péter; 2019). Ennek ellenére a tavaly év végén lejáró orosz-ukrán gázszállítási szerződés helyett a felek az Európai Bizottság közvetítésével a mindkettőjük gazdasági érdekeivel találkozó új megállapodást kötöttek az utolsó pillanatban, amelynek értelmében idén leglább 65, a következő négy évben pedig 40-40 milliárd, összességében tehát 225 milliárd köbméter gázt szállít Oroszország Európába az ukrán útvonalon 2024-ig.

Index.hu