Így áll az államadósság: durván megugrott a gyenge forint miatt

Csaknem 2200 milliárd forinttal nőtt az idén az államadósság – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ebből 385 milliárd a gyenge forint számlájára írható.
A központi költségvetés adóssága június végéig 2171,3 milliárd forinttal növekedett – közölte az ÁKK. Az első tényező a nettó forintkibocsátás volt 1202,1 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozza. A második – növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás, amely 536,1 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.

A harmadik – szintén növelő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 385,3 milliárd forinttal növelte. A negyedik – további növelő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett piaci értéken nyilvántartott (mark-to-market) betétállományok növekedése 47,8 milliárd forint összegben.

Nőtt a devizaadósság

A központi költségvetés devizaadóssága június végéig 921,3 milliárd forinttal 6 042,5 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2019. év végi 17,3 százalékos szintről 19,0 százalékos szintre emelkedett a teljes adósságon belül. A növekedés hátterében Magyarország első nemzetközi Zöld Kötvényének június eleji kibocsátása áll 518,4 milliárd forint (1,5 milliárd euró) összegben, valamint az április végén kibocsátott 707,6 milliárd forint (1-1 milliárd euró) devizakötvény kibocsátások állnak.

A költségvetés forintadóssága június végéig 1202,1 milliárd forinttal nőtt, és 25 559,2 milliárd forintot ért el, a forint részarány a teljes államadósság 80,2 százalékát teszi ki. 2019. decemberében ez az arány 82,1 százalékos volt. 2020. június végén a lakossági állampapírok állománya 8 864,9 milliárd forintot tett ki, ami 209,1 milliárd forint csökkenést jelent 2019. december vége óta. A csökkenést elsősorban a koronavírus- járvány következtében kialakult bizonytalan helyzet, valamint az egyéb intézményi befektetők tulajdonában lévő lakossági állampapírok lejárata okozta.

Mit vásárolt a lakosság?

A kijárási korlátozások következtében ideiglenesen visszaesett lakossági állampapír-kereslet döntő hányadát a Magyar Állampapír Plusz értékesítése képezte. A kizárólag lakossági ügyfelek által vásárolható Magyar Állampapír Plusz állomány június végéig 974,8 milliárd forinttal növekedett, a hó végére 4 110,8 milliárd forintot ért el. A nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz állománya 97,4 milliárd forint növekedés következtében 157,5 milliárd forint volt hó végén. Az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapír állománya, a forgalmazóktól történő visszavásárlás következtében 2020. június végén 4,9 milliárd forinttal csökkent, amely így 2 513,4 milliárd forintot tett ki.

A már nem értékesített Bónusz Magyar Állampapír 262,5 milliárd forint csökkenést követően 188,9 milliárd forintos állománnyal zárt hó végén. A szintén nem forgalmazott kétéves futamidejű, fix kamatozású állampapír állománya 65,2 milliárd forinttal 150,0 milliárd forintra mérséklődött június hó végéig. Az Egyéves Magyar Állampapír állománya 1 268,5 milliárd forint volt június végén, ami 889,6 milliárd forinttal alacsonyabb a 2019. év végi állománynál. Az Egyéves Magyar Állampapír állománycsökkenés oka az intézményi lejáratok mellett, hogy a lakossági befektetők lejáró értékpapírjaikból képződő bevételeiket Magyar Állampapír Plusz vásárlására fordítják.

A külföldiek hosszú papírt vesznek

Az ÁKK júniusban 66,5 milliárd forint összegben vásárolt vissza lakossági állampapírokat a forgalmazó bankoktól. A külföldi befektetők állampapír-állománya júniusban 310,3 milliárd forinttal csökkent az előző hónaphoz képest. A külföldi állomány 99,4 százaléka, 4 019,3 milliárd forint államkötvényben állt, és csupán 0,6 százaléka, 26,1 milliárd forint volt diszkontkincstárjegyben. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje június végén 5,7 év volt, amely emelkedett az előző hónap végéhez képest. A deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swap műveleteket köt.

A diszkontkincstárjegyek iránti kereslet csökkent, a júniusi aukcióin a havi átlagos fedezettség az előző havi 3,2-ről 2,5-re mérséklődött. A kötvényaukciókon viszont nagyobb volt a tolongás, a havi átlagos fedezettség az előző havi 2,9-ről 3,5-re emelkedett. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó júniusi aukcióján a hozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz képest 48 bázisponttal csökkent 0,31 százalékosra. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó júniusi aukcióján a kialakult átlaghozama 0,42 százalékos lett, ez 42 bázisponttal alacsonyabb a májusinál.

A 3 éves kötvényaukción 0,93 százalékos átlaghozam alakult ki, ami 33 bázisponttal alacsonyabb, mint az utolsó májusi aukcióé, az 5 éves kötvény utolsó júniusi aukcióján az átlaghozam 1,28 százalékos volt, ez 37 bázisponttal alacsonyabb a májusinál. A 10 éves kötvényaukció 2,31 százalékos átlaghozama viszont 39 bázisponttal magasabb, mint az utolsó májusi aukción kialakult átlaghozam. A 15 éves kötvényaukció 2,66-os átlaghozama ugyanakkor 7 bázisponttal elmarad a legutóbbi, áprilisi aukción kialakult átlaghozamtól.

Forrás: napi.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük