„Nincs oxigén, nincsenek ágyak” – egyre elkeserítőbb a helyzet Dél-Amerikában
A Kolumbia fővárosában, Bogotában felnövő Sandra Abello életútja hasonlóan indult, mint a dél-amerikai bádogvárosok millióié. A New York Times cikke szerint mindössze 11 éves volt, amikor otthagyta az iskolát, és már kiskamasz korától elkezdett dolgozni (takarítóként). A kemény munkának több évtized után lett látványos eredménye: a most 39 éves nő és családja idén jutott el arra az anyagi szintre, hogy elköltözhessenek egy jó hírű városrészbe.
Sandra büszke volt arra, hogy kitört a nyomorból. Éppen egy mosógépre gyűjtött, amikor váratlanul elveszett az, amiért egész életében dolgozott. A koronavírus-járvány miatt megszűnt a munkája, majd májusban kitették őket az albérletből. A Bogotá környéki hegyekbe, egy illegális telep bádogviskójába költözött a gyerekeivel.
A koronavírus hatására Sandrához hasonlóan több tízmillióan csúsznak vissza a mélyszegénységbe Latin-Amerikában, ugyanis az elmúlt hetek adatai alapján ezt a régiót érintette legsúlyosabban a járvány. A gyarmati múlt, a spanyol és portugál gyarmatosítók kegyetlen elnyomása a világ legegyenlőtlenebb régiójává tette Latin-Amerikát, amely hiába ért el számottevő előrelépést az egyenlőtlenség csökkentésében az elmúlt húsz évben, a járvány jelentős visszarendeződést vetít előre.
A Reuters vasárnapi összesítése szerint a regisztrált esetek alapján Latin-Amerika vált a legfertőzöttebb régióvá a világon. Vasárnapig hivatalosan 4,33 millióan fertőződtek meg Latin-Amerikában, 20 ezerrel többen, mint az Egyesült Államokban és Kanadában. Így az összes eset több mint negyede származik Latin-Amerikából.
Ennél az amúgy is bizonytalan abszolút értéknél beszédesebb adatokat mutatnak az egymillió főre jutó halálesetek. A Bloomberg pénteki cikke szerint a megelőző hét egymillió főre jutó halálesetei alapján magasan kiemelkednek a latin-amerikai országok a világ más régióihoz képest. Az első hét helyen latin-amerikai országok állnak, a jóval jelentősebb médiafigyelmet kapó USA-nál lakosságarányosan kétszer-háromszor annyian halnak meg számos dél-amerikai országban, Peruban pedig közel tízszer.
A hivatalos fertőzésszám torzítását sejteti, hogy a pénteki cikk szerint az azt megelőző öt napban az összes koronavírusos haláleset 45 százaléka volt Latin-Amerikában, míg a regisztrált betegeknél ez az arány 28 százalékos. Latin-Amerika drámájról a Financial Times készített szemléletes grafikont: