Itt a történelmi magyar GDP-adat! Kiderült, miért esett hatalmasat a gazdaság

Nyers adatok szerint 13,6%-kal esett vissza a magyar gazdaság az idei második negyedévben, ekkora zsugorodásra pedig még a világgazdasági válság időszakában sem volt példa. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5%-kal csökkent. Magyarország teljesítménye nem egyedi: a legtöbb európai országban példátlan visszaeséseket látunk, miután a koronavírus-válság elleni küzdelem, illetve a járvány megfékezése végett hozott súlyos lezárások időszaka az első félévre koncentrálódott. Jóllehet, régiós összevetésben a hazai gazdaság kifejezetten gyengén teljesített az időszakban.

Az eurózónában szemben azonban egy minimális előnyünk ebben a negyedévben is volt, vagyis a valutaunió országai nálunk is nagyobbat estek:

A jelentős mértékű visszaesés mögött az áll, hogy a gazdaság csaknem minden szegmensét érintette a koronavírus-válság. Termelési oldalról nézve:

  • az ipar teljesítménye 20,1, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7%-kal zsugorodott az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a gyógyszergyártás növekedése mérsékelte a visszaesést, az ipar hozzáadott értékének csökkenéséhez a közútijármű-gyártás járult hozzá a legnagyobb mértékben.
  • A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2%-kal csökkent. A legnagyobb visszaesés a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (27,1%), illetve a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban (24,6%) volt. Ez nem meglepő, hiszen a korlátozások időszakában bezártak a mozik, színházak, ami súlyosan érintette az ágazatot.
  • A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 12,6 és 14,1%-kal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4%-kal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 13%-kal visszaesett.
  • Az építőipar hozzáadott értéke 13,2%-kal csökkent.
  • A mezőgazdaság teljesítménye 2,1%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A KSH megjegyzi, hogy az új koronavírus okozta járvány a GDP számításhoz használt adatok gyűjtésére, minőségére, ezen keresztül a GDP összeállítására is hatással van. A hivatal “számszerűsítette a koronavírus okozta járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A számítás alapfeltevése, hogy a gazdaság növekedési pályáját kizárólag a járványhelyzet befolyásolta, tehát a többi tényezőt változatlannak tételezi fel a becslés”.

A második negyedévben a hatás a legtöbb nemzetgazdasági ágra kiterjedt. A mezőgazdaságban, a pénzügyi és biztosítási tevékenység esetében nem volt kimutatható a járvány miatti gazdasági helyzet hatása – írta a KSH.

Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, negyedéves alapon kifejezetten mély visszaesést láthatunk szinte minden ágazatban:

Ha megnézzük, hogy melyik ágazat mennyivel vetette vissza a GDP-t, akkor láthatjuk, hogy az ipar és a szolgáltató szektor zsugorodása volt a legkedvezőtlenebb tényező. Az építőipar hiába esett jelentős mértékben, ennek a szektornak kicsi a súlya a gazdaságban, így nem fogta vissza nagymértékben a gazdasági teljesítményt.

Felhasználási oldalról nézve is hasonló kép tárul elénk:

  • A háztartások tényleges fogyasztása 8,6%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4%-kal csökkent.
  • A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1%-kal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8%-kal nőtt.
  • A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,5%-kal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen csökkent.
  • A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás 6,1%-kal alacsonyabb lett.
  • A külkereskedelmi forgalomban (folyó áron) 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. (Utoljára 2008 negyedik negyedévében volt a külkereskedelmi egyenleg negatív.) Az export volumene 24, az importé 15,8%-kal csökkent.

Felhasználási oldalon a készletek változása és a közösségi fogyasztás is pozitívan járult hozzá a GDP-változáshoz, utóbbi esetében mutatkozik meg az a jelentős mértékű költségvetési hiány, amelyet a kormányzat felhalmozott az idei első félévben, hogy igyekezzen tompítani a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait. Azonban látható, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ág a felhasználási oldalon is visszaesett, jelentős mértékű volt a háztartások fogyasztásának a zsugorodása, a beruházások visszaesése, valamint az export mélyrepülése is.

A magyar gazdaság teljesítménye az év első felében 6,1%-kal volt alacsonyabb a tavalyinál, így az már biztos, hogy az idei év jelentős mértékű visszaeséssel kerül be az adatsorba, még akkor is, ha az év második fele javulást hoz. Ami a kilátásokat illeti, a harmadik negyedévben erőre kaphatott a magyar gazdaság, hiszen az átmenetileg leálló gyárakban felpöröghetett a termelés és elkezdődhetett a kilábalás a szolgáltató szektorban is. Ennek köszönhetően a harmadik negyedév már a korábbinál jobb adatokról szólhat, azonban a jövőt tekintve még rengeteg a bizonytalanság. A koronavírus-járvány második hulláma újra nehézségeket és bizonytalanságokat okozhat az előttünk álló időszakban, nem csupán Magyarországon, hanem a világ minden táján, az európai gazdaság konjunkturális problémái pedig a magyar gazdaságot is súlyosan érinteni fogják az exporton keresztül. Amennyiben pedig újabb szigorító jellegű intézkedések bevezetésére lesz szükség a járvány kordában tartására, úgy fel kell készülni arra, hogy a gazdaság teljesítménye is gyengébb lesz. A második negyedéves történelmi visszaesés minden bizonnyal nem valósul meg újra, hiszen a kormányok nem szeretnének teljes lezárással védekezni a vírus ellen, azonban a szelektív szigorítások sem hagyják érintetlenül a gazdaságot. Nem beszélve arról, hogy a vállalatok és a háztartások részéről erőteljesek lehetnek az óvatossági megfontolások (a bizonytalan jövő miatt), amelyek fékezhetik a fogyasztás és a beruházások növekedését egyaránt. A legvalószínűbb forgatókönyv most az, hogy idén 5-7% közötti visszaesést szenved el a magyar gazdaság, attól függően, hogy mennyire készültünk fel a járvány második hullámára, és mennyire tudjuk sikeresen kordában tartani a vírust célzott, a korábbinál kisebb mértékű korlátozásokkal.

Címlapkép: Getty Images

Index.hu