Koronavírus: Merkely Béla elmondta, milyen védelmi lépésekre lenne szükség

“Jelenleg kisebb a baj, de több a fertőzött. A fenyegetettség pedig nem kicsi, ugyanis fennáll a kockázata, hogy a nagy számban fertőzött fiatal átadja az idősebbeknek a vírust, ebben az esetben pedig jelentősen megnövekedhet a halálozás” – mutatott rá Merkely Béla, aki szerint ugyanaz a vírus fertőz most is, mint tavasszal. Lényegi különbség nincs, jelentős mutáció nem jött létre – fejtette ki a rektor. De ezt leginkább 4-5 hét múlva tudjuk megmondani, amikor kiegyenlítődik az életkorbeli megoszlás az első és a második fázis között – mondta. Emlékeztetett: az első hullámból tudjuk, hogy a 30 év alatti fiatalok közül senki nem halt meg, 30 és 40 év között pedig 6 magyar állampolgárt veszítettünk.

Most fiatalok, mondjuk úgy, hogy 15 és 35 év közöttiek, tízezer számban fertőződnek meg. Ők azok, akik a legtöbbet járnak bulizni és ezért közvetlenül találkoztak a vírussal

– magyarázta. Arra a kérdésre, hogy reménykedhetünk-e valamiben az új hullámban, úgy felelt, hogy jobban tudjuk kezelni a járványt.

Komplex csomag

A szakember hangsúlyozta a maszkhasználat, kézmosás, fertőtlenítés fontosságát is. Ha az adott populáció 80%-a használja a maszkot, akkor a járvány nem tud terjedni, sőt, visszavonu.

Külön kiemelte ennek kapcsán, hogy

az emberek nagyon fegyelmezett együttműködésével még az ország bezárása nélkül is vissza lehet szorítani bármilyen járványt.

Ha rajtam múlna, elrendelném zárt helyeken a kötelező maszkhasználatot, racionálisan, például akkor, amikor az iskolában az osztályok keveredhetnek: a folyosón, a be- és kilépéskor – válaszolta egy másik kérdésre. A felnőttek esetében minden zárt helyen kötelezővé tenném. A Semmelweis Egyetemen például mindenhol kötelező a maszk használata – árulta el.

A védekezésről szólva úgy fogalmazott, hogy egy komplex csomagot kell létrehozni.

  • Önmagában a tesztelés nem elegendő,
  • a védőeszközök rendszeres és logikus használatára,
  • kézfertőtlenítésre, a kapcsolatos szűkítésére van szükség szerinte.
  • Emellett a speciálisan kitett emberek, például az idősek védelme.
  • A magas rizikójú emberek, így például a tanárok, egészségügyi dolgozók, szociális szférában dolgozók tesztelése. Idősotthonokban élők célzott tesztelése. Ezeket a csoportokat direkt kontaktus és tünet nélkül is érdemes lenne szűrni. És ezeknek állami finanszírozásúaknak kellene lenniük.
  • Az idősek számára biztonságos vásárlási zóna visszahozatala.
  • Fontos a kontaktkutatás és hogy ne csak a tüneteseket szűrjék Magyarországon.

Kiemelte azt is, hogy zárt térben, nagy számú emberek között ez a vírus rendkívül virulens.

Így lobbant be a járvány idehaza

Szerinte Közép-Európának jó esélyei voltak arra, hogy a következő hullám csak szeptember végén jelentkezzen. Itt az volt a probléma, hogy nagyon sokat elmentünk olyan helyre, ahol nagy számban jelen volt a vírus. Az országok nagy része pedig nem várta meg az eredményes védekezés végét, hamarabb nyitottak, a közösségi térben cirkuláló vírus megmaradt és a sporadikus helyi járványokból összeszedte magát a vírus. Ez volt a Balkánon, itt gyorsan lángra is kapott. Ezeken a helyeken pedig sok turista megfordult és onnan vitték haza az emberek a vírust – érzékeltette.

Az interjú elején hasonlóképp fogalmazott: a fordulópontot a nyári kedvező adatokban az hozta, hogy

nagyon sok magyar ment el Horvátországba nyaralni és ott pont akkor emelkedett drámai mértékben a fertőzések száma.

A behurcolt esetek még egy kicsit megszaporodtak a Balaton környékén, különböző társasági összejöveteleken, bulikban, piknikeken, ezzel szétszóródott a vírus. És innentől mindenki a közösségi térből fertőződik, nincs is utazás az okok között – vázolta fel.

Nyáron kiengedtek az emberek, lazult a fegyelem, több buliba jártak – mutatta be a vírus terjedésének lehetséges útját a rektor.

A teljes beszélgetés ide kattintva hallgatható vissza.

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Index.hu