Közélet

100 éve változtatta meg a nemzetközi kultúrát az orosz emigráció

100 éve érkezett az orosz emigránsok első nagy hulláma Franciaországba. Az orosz forradalom után több mint egymillió orosz vándorolt ki az országból, és rajtahagyták a kezük nyomát a fogadó országok kulturális és tudományos életén. Franciaországba legalább ötvenezren érkeztek, elsősorban Párizsba.

Az első hullámmal érkezett az országba Ivan Bunyin költő és regényíró, akit Tolsztoj és Csehov szellemi örököseként tartott számon az irodalmi élet, és 1933-ban megkapta a Nobel-díjat. Az olyan kávéházak, mint a párizsi La Coupole a múlt század húszas-harmincas éveiben az értelmiség és a művészek gyülekezőhelyei voltak. Ilyen helyekre járt Ivan Bunyin írni és más orosz emigránsokkal találkozni.

– Párizs című regényében megemlíti a La Coupole nevű kávézót, néhány hőse itt tölt el egy romantikus éjszakát – mondja Anna Lusenkova, az orosz irodalom professzora. – Tudjuk, hogy a Bunyint megelőző orosz írógeneráció, Tolsztoj és Dosztojevszkij nagyon népszerűek voltak Franciaországban és máshol is. A Nobel-díj az orosz irodalom külföldi kultuszának feléledését hozta magával. Úgy gondolom, hogy Ivan Bunyin írásművészete új színnel gazdagodott a Franciaországban töltött évek alatt: a nosztalgia, az orosz témák szerepe megnőtt az írásaiban.

Az orosz emigránsok között a másik emblematikus figura Szergej Gyagilev volt, a legendás orosz balett alapítója, amely egy csapásra meghódította Párizst, majd az egész világot. Mai napig ható sikerét részben táncosai lenyűgöző technikai tudása, részben formabontó együttműködése alapozta meg olyan kortárs művészekkel, mint Picasso, Coco Chanel vagy Sztravinszkij.

Párizs belvárosában, a Chaillot színházban ellátogattunk a Nizsinszka: íme az asszony című kortárs táncprodukció próbáira, amely az orosz balett legendás koreográfus-balerinájának, Nizsinszkának állít emléket.

– Az orosz balett új stílusú fizikai koreográfiát valósít meg, amely teljesen megváltoztatta, hogyan viselik magukat a táncosok, megváltoztatta minden egyes gesztus dinamikáját és elhelyezését. valami teljesen új volt – magyarázza Didier Deschamps, a Chaillot Táncszínház igazgatója. – Ez ma is nagyon izgalmas a koreográfusok számára. Ami annyira megkapó Szergej Gyagilevben, az az, hogy megérkezett egy elképesztően híres táncegyüttessel, és teljesen új, soha nem látott előadásokat hozott létre, amelyek után a közönség másként kezdte látni a világot.

Ezt a kulturális örökséget a mai orosz művészek is igyekeznek továbbvinni.

– Nagyszerű, amikor az emberek nem csak a klasszikusokon keresztül, hanem kortárs, dinamikus példákon keresztül is megismerhetik az orosz kultúrát – mondja Jevgenyij Primakov, az orosz kultúrdiplomáciai intézet, a Rosszotrudicsesztvo igazgatója. – A kultúra mindig párbeszéd, az ötletek és értékek cseréje. mi intézetünk célját a kommunikációban, a közvetítésben látom.

– Hogyan hatottak a világra az orosz zenészek és zeneszerzők? Szerintem óriási befolyással voltak. A Nyugat hihetetlen fiatal energiákat kap Oroszországtól, hiszen minden összevéve fiatalabb nemzet vagyunk. Mi oroszok a lelkünket ajánljuk fel, és bátorítjuk a világot, hogy tegyen ugyanígy – mondta Jurij Basmet, karmester és hegedűművész

Forrás: euronews.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük