Azonnali lemondásra szólította fel Varga Judit a jogállamisági jelentésen dolgozó uniós biztost

A cseh származású uniós biztos, Vera Jourová (fenti képünkön) a német Der Speigel hetilapnak adott, múlt pénteken este megjelent interjúban arról beszélt, hogy Orbán Viktor kormányfő „beteg demokráciát” épít és a magyarok nagy része nem tud saját véleményt alkotni a hozzá eljutott információk alapján. A Magyar Nemzet által idézett kifogásolt bekezdések szerint Jourová többek között azt mondta:

A magyar médiában alig jelenik meg a kormánnyal kapcsolatos kritika, így a magyarok nagy része nem tud saját véleményt alkotni.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió miért nem avatkozik be a versenyjog alapján, azt felelte, hogy riasztó a magyar médiakép állapota, azonban az unió versenyjogi szabályaival egyelőre nem tudnak fellépni „ez ellen a kartell ellen”. Az Európai Bizottság alelnöke az interjúban meggyőződésének adott hangot, hogy egy nyugati országban Orbán Viktor sosem tudna ilyen átfogó kontrollt szerezni a média felett és szerinte bár a kormányfő szereti hangoztatni, hogy illiberális demokráciát épít, de Jourová szerint

beteg demokráciát épít.

Azt is jelezte a beszámoló szerint, hogy „A magyar emberek egy nap arra jönnek rá, hogy legutóbbi választásuk volt az utolsó szabad választásuk.”

Az interjú egyébként azután jelent meg néhány nappal a német sajtóban, hogy az EU soros elnökeként Németország illetékes minisztere egy minapi brüsszeli tanácskozáson meghallgatta Vera Jourová és a másik illetékes uniós biztos, Maros Sefcovic beszámolóját a magyarországi és lengyelországi jogállamiság helyzetéről és ezután azt mondta: továbbra is megalapozottak az aggodalmak az itteni problémákkal kapcsolatban, így nem zárják le a két ország elleni jogállamisági vizsgálatot, hanem további meghallgatásokat akarnak. Varga Judit az ülésen és utána arra panaszkodott, hogy a Sargentini-jelentés által felhozott bírálatok helyett az azóta eltelt időben „elkövetett bűnöket” próbálta Vera Jourová a magyar kormány szemére olvasni.

A magyar igazságügyi miniszter a fentiek után hétfőn egy Facebook-posztban úgy fogalmazott:

„Jourová alelnök asszony megsértette Magyarországot, megsértett minden magyar embert. Nyilatkozata szembe megy az európai értékekkel és a lojális együttműködés követelményeivel”. Majd leszögezte:

Jourová alelnök asszonynak azonnali hatállyal le kell mondania.

Emlékeztetett arra is, hogy

Az Európai Bizottság a szerződések őre, Jourová kijelentései nem egyeztethetők össze alelnöki pozíciójával. Ezért mennie kell. Ezt ma elmondtam a Salzburgi Európa Fórumon is, amelyet az ORF élőben közvetített.

Amint külön cikkünkben megírtuk: éppen ma szivárogtatta ki a német soros elnökség azt a jogállamisági javaslatot, ami Magyarország számára relatív kedvezőbb szankciós szavazási módszert tartalmaz, igaz még a kiterjedt szövetségépítés mellett sem lenne könnyű felülírni egy olyan uniós pénzkifizetési felfüggesztést, amit az Európai Bizottság javasolna és az állam- és kormányfők testületében kellene eldönteni.

Arról is írtunk, hogy az eredetileg e hét szerdára várt első uniós jogállamisági jelentést a Bizottság jövő hétfőre, október 5-re halasztotta.

A bizottsági jelentés egyébként minden tagállamban 4 területen vizsgálja meg, hogy hogyan viszonyulnak az uniós alapértékekhez: az igazságügyi rendszer, az antikorrupciós keretrendszer, a médiapluralizmus és a fékek és ellensúlyok területén. Emellett néhány mondatos utalás lehet az anyagban arról is, hogy a koronavírus-járvány tavaszi kitörése során a nemzeti kormányok a különleges jogrendet hogyan alkalmazták.

Érdemes megjegyezni azt, hogy a múlt héten több egymástól független magyar állami intézmény közös közleményben méltatta a 2010 óta a magyarországi korrupció elleni küzdelem terén elért eredményeket, illetve Orbán Viktor kormányfő a Reutersnek adott interjúban az itthoni jogállamisági problémákra azt mondta, hogy álhír és a kritika csak „bla-bla-bla”. Ma reggel pedig Varga Judit egy jogállamisági percek nevű Facebook videósorozatot indított. Az első videóban a magyar bírósági rendszer felépítését és annak politikától való teljes függetlenségét hangsúlyozta.

A Bizottság jogállamisági jelentése várhatóan fokozottan kritikus lesz a magyar helyzettel kapcsolatban. Ez egyrészt Jourová friss nyilatkozatából is kitűnik, másrészt abból is, hogy a 2018-ban az Európai Parlamentben kétharmaddal elfogadott Sargentini-jelentés óta (ami az alapját adta a Magyarország elleni jogállamisági eljárás elindulásának az EP-ben) az abban jelzett problémák nagy része nem változott.

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images