Ez kellene ahhoz, hogy a hazai építőipar utolérhesse Ausztriát

A szakemberhiány több okra vezethető vissza:

• a munkavállalók külföldi elhelyezkedésére,
• a fluktuációra és a kiöregedésre,
• a nem megfelelő létszámú, valamint a szakképzés rendszerének hiányosságaiból adódó munkaerő-utánpótlásra

A szakemberhiány mellett ugyanakkor megfigyelhető az építőipari kereslet jelentős ingadozása, ami erősen kihat a foglalkoztatásra. A kereslet kielégítéséhez a jövőben mindenképp szükséges az építőipar termelékenységének növelése.

Az építőipar tudásigényes ágazat, ezért a termelékenység növelésében nagy szerep jut a tapasztalaton alapuló ismereteknek, illetve a gyorsan változó ágazati környezet miatt pedig az alkalmazkodási készségnek, a megszerzett tudás új feltételekhez való adaptálásának és a gyors döntéshozói képességnek. A munkaerő-kapacitások és a termelési hatékonyság intenzív növelésének érdekében az ÉVOSZ két megoldásra hívja fel a figyelmet:

• az erőforrások és szakértelem megosztását, racionális felhasználását célzó hálózatosodásra, valamint
• a formálisan működő, szervezeti keretek közötti vállalkozási együttműködésre, a klaszteresedésre

Az együttműködési platformok alkalmazását az is indokolja, hogy

a magyar építőiparra nagymértékben jellemző a szétaprózottság és a korábbi évekből eredő üzleti bizalomhiány.

A tőkehiánnyal együtt mindez ahhoz vezet, hogy a vállalkozások egyedül próbálnak boldogulni, így azonban nem képesek beruházni célgépekbe, technológiákba és az újítások bevezetésébe. A kapacitáskihasználtságuk hosszú távon hullámzó, számos szervezet az alvállalkozói láncolat végén reked meg a fejlődésben.

Hálózatok és klaszterek

A hálózatokba tömörüléssel és a klaszteresedéssel kapcsolatban érdemes a jövőben feltárni a vállalkozások magatartását, külön figyelmet fordítva az esetleges negatív tapasztalatokra, melyek erodálják a gazdasági szereplők közötti bizalmat. Fontos megismerni a sikertelen vagy inaktív klaszterek kudarcának okait is. Az ÉVOSZ mindezzel az év hátralévő részében kiemelten foglalkozik.

A klaszteresedést serkentheti a támogatáspolitika is, azzal, hogy pluszpontokban részesíti  a klasztertagságot, illetve a támogatás elnyerését is a részvételhez köti. A klaszteresedést a nagyobb piaci szereplők is elősegíthetik, akiknek jellemzően kiemelt szerep jut ezekben a szervezetekben. Ezen szereplők alvállalkozói körének fennmaradása és erősödése is elérhető.

Fontos kiemelni, hogy az építőiparban minden képzettségi szinten megkövetelő munkahelyen (közép- és felsőfokon is) jelentkezik a munkaerőhiány. A jelenlegi országos képzési struktúra nem képes területi szempontból sem képes biztosítani az igényeket. A képzőhelyek elhelyezkedése is kiemelt szereppel bír, hiszen a helyi munkaerőpiacok elsődleges utánpótlását a közeli oktatási intézmények jelentik.

A folyamat tehát meglehetősen összetett, de az jól látszik, hogy a nyugat-európai termelékenységi szintek közelítéséhez változásokra van szükség, amelyben fontos szerepe lesz az ÉVOSZ által megfogalmazott javaslatoknak is.

Címlapkép forrása: Getty Images