Szeptember 29. Mihály nap – Szent Mihály naphoz fűződő szokások, hagyományok

Európa-szerte ismert pásztorünnep. Szent Mihály napjával kezdődött régen az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely egészen november 25-ig, Katalin napjáig tartott.

A szeptember 29-i Szent Mihály napja, egyben egy gazdasági évforduló is; ezután kezdték törni a kukoricát.

A néphagyomány szerint Szent György napkor, azaz április 24-én a legelőre hajtott állatok szeptember 29-én Szent Mihály napján tértek haza.

Ezen a napon szegődtették és számoltatták el a pásztorokat. A Hortobágy vidékén Mihály napon bálokat és mulatságokat is rendeztek. Emlékezetesek voltak országszerte a szentmihályi vásárok, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. De nem csak a vásározást, a szórakozást, az ismerkedést, hírszerzést is jelentette az embereknek. A cselédfogadás egyik időpontja is volt egykor.

Szent Mihály-napra vonatkozóan számos, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes, mint például:

• Szent Mihály lova deres, behozza a telet! vagy
• Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.
• Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani.
• A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra.
• Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
• Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár.
• Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
• Szamosháton pedig azt mondják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.
• A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe.
• Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere.
• Úgy is mondják, hogy „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet”.
• A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
• Szent Mihály napjára már megforr a déli szőlőhegyek – az évi átlagnál korábban szüretelt – szőlőinek bora.
  Ezért hívták a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot.
• Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.
• Sok helyen – elsősorban az Alföldön és Eger környékén – Szent Mihály napja a szüret kezdetének az  időpontja.
  Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
• E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Források: knp.nemzetipark.gov.hu; wikipedia.org; sulinet.hu