A szemünk előtt valósul meg az ijesztő koronavírus-jelenség Magyarországon

Beindult a szomorú jelenség

Augusztus második felében megváltozott a koronavírus-járvány idehaza, a napi esetszámok látványos felfutásnak indultak, megkezdődött a második hullám, ami több szempontból is különbözött az első, tavaszi hullámtól. Nagyrészt a fiatalok körében terjedt (akik képesek tünetmentesen is fertőzni nagy számban, így kialakultak látens fertőzési láncolatok) és már nem intézményekre (idősotthonok, kórházak) volt jellemző a járvány, hanem a közösségi terjedés dominált. Nem véletlen, hogy augusztus végén, és szeptember első napjaiban a kormány járványügyi védekezését segítő, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Járványmatematikai modellező és epidemiológiai projekt szakemberei sorra kongatták a vészharangot. Röst Gergely szegedi matematikus a Portfolio-nak adott interjújában hívta fel arra a figyelmet, hogy Magyarországon is bekövetkezhet a Floridában látott nyári jelenség. Ami azt jelenti, hogy a fertőzési esetszámok felfutását követően öt héttel viszont a halálozások számában is bekövetkezett a felfutás. Oroszi Beatrix epidemiológus, szintén az elemzőcsapat tagja pedig egy konferencián mutatott rá arra, hogy ha nem lesznek gyors, hatékony intézkedések, akkor nálunk is növekedni fog a fertőzöttek száma az idősebbek között is, ami pedig a halálozások emelkedését vonja maga után. A járványügyi szakember a prezentációjában külön ábrákon szemléltette a Floridában végbement szomorú folyamatokat.

Szeptember közepén megjelent cikkünkben pedig bemutattuk, hogy nagyon úgy tűnik: a szakemberek által Flodira-hatásnak nevezett jelenséggel állunk szemben Magyarországon is. Vagyis a járvány terjedése olyan méreteket ölt, hogy nem lehet elkerülni, hogy az idősebb és veszélyeztetettebb rétegek körében is nagyobb mértékben megjelenjen a fertőzés.

Egy héttel később a hazai járványmatematikai kutatócsoport egy hőtérképpel bizonyította be, hogy utat tört magának a koronavírus-járvány az idősebb korosztályban is.

A számok a kutatókat igazolják, megint

Ha abból indulunk ki, hogy augusztus utolsó hetében lépett szintet a járvány és onnantól számolunk 5 héttel (amit a Florida-jelenségnél tapasztaltak), akkor az adódik, hogy október elején indul meg a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetek felfutása. Ezzel összhangban volt az a kiszivárgott hazai szakértői előrejelzés, miszerint október elejére várható a vírus okozta halálozás megugrása.

Az október első napjaiban megjelent magyarországi koronavírus-számok alapján pedig eldőlt:

a valóság ezúttal is a járványügyi és matematikai kutatócsoport előrejelzéseit igazolta. Gyakorlatilag napra pontosan megvalósult a szakértők korábbi előrejelzése.

Ezeket a folyamatokat mutatja be az alábbi két ábra, egyszer márciustól, másodszor pedig augusztustól indulva.

Tanulság

Az elmúlt néhány hét – nemzetközi összevetésben is rendkívül kedvezőtlen és – szomorú magyarországi járványfolyamataiból tanulhatnánk is,

az egész ország közös érdeke ugyanis, hogy elkerülje a rendkívül kemény korlátozó intézkedéseket és ezzel megbénuljon az élet, és ezen keresztül az egész magyar gazdaság.

Összegyűjtöttük a szerintünk legfontosabb tanulságokat:

1. Az első hullám kezelésének eredményei, valamint a második hullámra adott – fentebb bemutatott – pontos szakértői előrejelzések bebizonyították: érdemes a kormány munkáját támogató kutatókat, matematikusokat, epidemiológusokat, virológusokat meghallgatni. Vagyis ha az egyik szakértő éles figyelmeztetést küld, akkor érdemes azt komolyan venni és legalább fontolóra venni, hogy vajon miért állítja ezeket, nem pedig riogatásnak nevezni. A szakértők is belátják azt, hogy az első hullám kezelésnek milyen nagy ára volt a normális élet és a gazdaság működésének megállításával, ezért ők is egyetértenek azzal, hogy olyan stratégiára van szükség, amivel ezt el lehet kerülni.
2. A hazai koronavírus-tesztelési kapacitások elérték a felső határukat, ami több súlyos következménnyel is jár. A tesztelés és kontaktkutatás már nem tudja követni a vírus valódi terjedését az országban, a járvány valódi méretére és a kórházban kezelt betegek számára már csak becsléseket lehet adni. Mindezek fényében nagy szükség lenne arra, hogy a kormány a jelenlegi különutas koronavírus-tesztelési gyakorlatát megváltoztassa és érdemben növelnie kellene a laborkapacitásokat.
3. Erőteljes és egységes kommunikációval és határozott kormányzati kampánnyal kellene támogatni a jelenleg érvényben lévő járványügyi szabályok betartását (maszkhasználat, távolságtartás, higiéniás szabályok) éppen annak érdekében, hogy ne kelljen esetlegesen új szabályokat hozni.
4. De a fentieken túl az egyéneknek is van teendőjük, ha okulni akarunk az elmúlt hetek folyamataiból. Szigorúan tartsuk be a járványügyi előírásokat, figyeljünk oda egymásra és másokra, lehetőleg kerüljük a szoros kontaktot a veszélyeztetett csoportba tartozó ismerőseinkkel, barátainkkal, családtagjainkkal (idősek, krónikus betegek, alapbetegséggel rendelkezők) és tájékozódjunk minél több és hiteles forrásból, hogy tisztában legyünk a helyzet aktuális komolyságával.

Ha ugyanis minden így marad, akkor a fertőzöttek napi száma már nem fog valós képet adni a járvány pontos méretéről és kiterjedtségéről, melynek következtében az aktív esetszám helyett még tovább növekszik más mutatószámok jelentősége, így például a kórházi, és a súlyos esetek, valamint a halálozások alakulása. Erre korábbi interjújában Orbán Viktor miniszterelnök is utalt, amikor úgy fogalmazott, hogy a járvány második hulláma idején nem a megbetegedések számára kell elsősorban figyelni, hanem elsősorban a halálozások számára. Nagy kérdés, hogy hol van ebben a tekintetben a kormány szemében az a küszöbérték, vagyis a halálozások azon szintje, ahol már mérlegelnie kell: az erőteljesebb szigorítások útjára lép, vagy a súlyosabb koronavírus-esetek elengedését választja. Ezt a küszöbértéket pedig egyértelműen a társadalom hangulata határozza meg, amit a kormány minden bizonnyal folyamatosan, valós időben monitoroz (ilyenkor mondja azt, hogy „megnéztük és az emberek nem akarnak még egy lezárást, élni akarják az életüket”). Jól látható azonban, hogy egyelőre messze van ez a küszöbérték (Orbán Viktor szombaton például már 7-8 hónapos nehéz időszakot jósolt a kórházak szempontjából) és az is érzékelhető, hogy a kormány abban bízik, hogy az egészségügyi ellátórendszer eddig lezajlott és az orvosi béremeléssel esetleg új lendületet nyerő felkészítése lehetőséget ad arra, hogy az ország hosszú idő alatt, nagyon lassan érje el a kritikus küszöbértéket (a napi halálozások számának megugrását). Azt azonban egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy ez a nagyon hátra vont második védelmi vonal (óriási kórházi kapacitások) úgy betölti-e a szerepet, ahogyan arra a kormány számít. Reméljük, sosem jutunk el arra a pontra, hogy ezt megtudjuk.

Címlapkép forrása: MTI/kormany.hu/Árvai Károly