Súlyos a pusztulás az ausztrál Nagy-korallzátonynál

A queenslandi James Cook Egyetem szakemberei szerint 1996 és 2017 között a zátonyrendszer sekély és mélyebb vizeiben élő kis, közepes, valamint nagyméretű korallok száma is több mint 50 százalékkal csökkent. Azokban a régiókban a legdrámaibb a helyzet, amelyeket a legsúlyosabban érintettek a rekordmagas hőmérséklet okozta tömeges korallfehéredések 2016-ban és 2017-ben. Idén márciusban öt éven belül a harmadik korallfehéredés sújtotta a zátonyt, amelynek ezúttal a déli régiója szenvedett súlyos károkat.

Azon fajok körében a legnagyobb a populációcsökkenés, amelyek a zátonylakó állatok, köztük a halak számára fontos élőhelyeket biztosítják. Terry Hughes, a tanulmány társszerzője szerint a korallzátony regenerálódási képessége is veszélybe került. “Egy virágzó korallpopulációt milliónyi apró bébikorall, valamint számos nagy méretű virágállat alkot, utóbbiak a lárvák többségéért felelősek” – magyarázta a szakember.

Az Ausztrália északkeleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony a világ legkiterjedtebb zátonyrendszere. A szakemberek szerint a klímaváltozás a felelős a korallok számának hanyatlásáért, ugyanis növeli az olyan pusztító jelenségek gyakoriságát, mint a tengeri hőhullámok. “Nincs több vesztegetnivaló időnk, amilyen hamar csak lehet drasztikusan csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását” – húzták alá a tanulmány készítői.

Címlapkép: ausztrál Nagy-korallzátony, forrás: Getty Images

Index.hu