Újabb nagy lépést tettek a molekuláris számítógép felé

Manapság is zajlik az a folyamat, amelyben a számítástechnikában használt alkatrészeket egyre kisebbre próbálják faragni. A chipekhez használt gyártástechnológia terén például már 10 nanométer alatt járunk – na jó, az Intel egy kicsit ott ragadt, de a törekvés a lényeg. Ez leginkább az eszközök fogyasztását befolyásolja pozitívan, de persze minél kisebbek az alkatrészek, annál sokrétűbb lehet az eszközök felhasználása is – egy okosóra például elképzelhetetlen lett volna az évtizedekkel ezelőtt létezett komponensekkel. Viszont kutatók már a mostaninál is jóval apróbb megoldásokon törik a fejüket, előkészítve egy nanoszámítógépes kort. A Yale Egyetem kutatói a napokban jelentették be, hogy sikerült egyetlen molekulából álló kapcsolót létrehozniuk. Ízlelgessük kicsit. Egyetlen molekula.

A minden eddiginél kisebb kapcsoló képes arra, hogy egyik stabil állapotból a másikba váltson át, állítják a tudósok. Felépítéséről annyit lehet tudni, hogy egy gadolinium atomot ültettek egy hatvan szénatomból álló, focilabdaszerű molekulába, úgynevezett buckminsterfullerénbe, vagy röviden buckyballba, majd az így létrehozott új molekulát elektromos mezőbe helyezték, és két stabil állapot között ide-oda kapcsolgatták a polaritását. (A buckminsterfullerén Buckminster Fuller formatervezőről kapta nevét, akinek az alkotásai meglehetősen hasonlítanak a szóban forgó nanoszerkezetre.)

A tudósok szerint a modult memóriegységek felépítésére lehet használni, vagyis a Yale kutatóinak eredménye felcsillantja a lehetőséget, hogy valamikor a nem is túl távoli jövőben molekuláris méretekre lehet összezsugorítani a CPU-kat és az adattároló megoldásokat. A számítógépek bináris világa ugyanis két állású kapcsolók működésén alapul, és a végletekig leegyszerűsítve egy processzor sem más, mint milliárdnyi apró kapcsoló.

Egy molekuláris szintű elemekből összerrakott nanoszámítógép már olyan felhasználási lehetőségeket villantana fel, amelyeket eddig csak sci-fi könyvekben és filmekben álmodtak meg az írók, jöhetnek például a távirányítású nanorobotok, amelyek a testbe injekciózva betegségeket szüntethetnek meg. Persze a mostani újdonság csak egy lépcsőfok az ide vezető úton, de amilyen pici a molekula-switch, annyira nagy ugrást jelent.