Fenntarthatóság a befektetésekben: új szabályozás a láthatáron

A fenti problémák elkerülésének egyik eleme a „zöld” minősítés kérdése, azaz, mi számít zöldnek (ebben a témában megjelent egy írásunk korábban), a másik fontos eleme nyilvánosságra hozott adatok köre és megbízhatósága. Jelen elemzésünk ezen utóbbival foglalkozik. Az Európai Parlament és Tanács 2019-ben fogadta el a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2019/2088 rendeletét (SFDR – Sustainable Finance Disclosure Regulation), a rendelkezések 2021. március 10-vel lépcsőzetesen lépnek hatályba. A jogszabály alapvető célja a pénzügyi piaci termékek és szolgáltatások kapcsán a fenntarthatósági szempontból történő átláthatóság és összehasonlíthatóság biztosítása és a ’greenwashing’ megakadályozása.

A szabályozás keretei

Az SFDR alapvetően kétféle szereplőt (együtt szolgáltatók) különböztet meg, melyekre különböző elvárások vonatkoznak. Egyrészt a pénzügyi piaci szereplőket, akik a pénzügyi termékeket kínálják, mint például a befektetési terméket kínáló biztosítók, befektetési alapkezelők, portfóliókezelést nyújtó hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások. Másrészt a pénzügyi tanácsadókat, akik az ilyen termékekkel kapcsolatban befektetési, vagy biztosítási tanácsokat nyújtanak. A három személynél kevesebbet foglalkoztató pénzügyi tanácsadóknak a rendelkezés mentességet biztosít a megfelelés alól.

Amennyiben tehát egy szervezet pénzügyi termékeket állít elő, a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozó szabályoknak szükséges megfelelnie, amennyiben pedig befektetési tanácsadást vagy biztosítási tanácsadást nyújt, a pénzügyi tanácsadókra vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha mindkettőt végzi egy intézmény, akkor természetesen mindkettőnek meg kell felelni.

Intézményi szintű publikációk

Az SFDR kettő különböző intézményi szintű publikációt vár el, amelyek segítik az ügyfeleknek áttekinteni, hogy az egyes intézmények hogyan állnak hozzá a „zöld” termékekhez.

Az SFDR egyrészt elvárja, hogy a szolgáltatók (mind a pénzügyi piaci szereplők, mind a pénzügyi tanácsadók) függetlenül attól, hogy kínálnak-e zöldnek nevezett pénzügyi termékeket vagy sem, biztosítaniuk kell az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy hogyan építik be a fenntarthatósági szempontokat a befektetési döntéshozatali folyamataikba.

Másrészt az átvilágítási politikáik kapcsán is közzétételre, nyilatkozattételre kötelezettek a pénzügyi piaci szereplők, amelyre 500 fő alatti átlagos foglalkoztatotti létszám alatti szereplők esetében két megoldási lehetőség van:

  • Amennyiben figyelembe veszik a befektetési döntéseik fenntarthatóságra gyakorolt hatását, akkor a hatások felmérését szolgáló átvilágítási politika vonatkozó részeit publikálniuk szükséges. Ennek kötelező része például a következők bemutatása: a fenntarthatóság szempontjából káros főbb hatások és mutatók azonosítására és rangsorolására irányuló politikákra vonatkozó információk; a fenntarthatóság szempontjából káros főbb hatások és az ezekkel kapcsolatban hozott – vagy adott esetben tervezett – intézkedések leírása; hivatkozás a felelősségteljes üzleti magatartási kódexeknek és az átvilágításra és a jelentéstételre vonatkozó sztenderdeknek való megfelelésre.
  • Amennyiben nem veszik figyelembe ezeket a szempontokat, akkor ennek indoklását és magyarázatát kell majd publikálniuk, ez esetben nyilatkozniuk szükséges arról is, hogy tervezik-e a jövőben beépíteni a fenntarthatósági szempontok vizsgálatát a befektetési döntéseikbe, illetve hogy mikor.

Az 500 főnél több személyt foglalkoztató intézmények 2021. június 30-tól viszont nem választhatják azt a megoldást, hogy nem veszik figyelembe a fenntarthatósági tényezőket és csak erről nyilatkoznak, azaz számukra csak az első megoldási lehetőség működik.

Termékszintű publikációk

A termékszintű közzétételek a „zöld” befektetések iránti (is) érdeklődő ügyfelek megalapozott befektetési döntéseihez elengedhetetlenek, ezért ezt az SFDR is szabályozza.

A szolgáltatóknak a szerződéskötést megelőzően az ügyfelek rendelkezésére kell bocsátani, hogy a befektetési döntéshozatal során mennyiben veszik figyelembe a fenntarthatóságot, ez milyen hatással lehet a hozamra, illetve ha a termék nincs kitéve fenntarthatósági kockázatnak, akkor ennek pontosan mi az oka.

2022 decemberétől a pénzügyi piaci szereplőknek termékszinten azt is szükséges lesz közzétenniük, hogy a termék befektetéseinél miként kerülnek figyelembevételre a fenntarthatósági hatások

(azaz pénzügyi termék esetében figyelembe veszik-e a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat). Amennyiben ilyen hatások nem relevánsak a termék kapcsán, akkor minden egyes termék kapcsán ennek alátámasztása, indoklása lesz szükséges.

Olyan termékek esetén, melyeket a pénzügyi piaci szereplő ESG, vagy fenntartható termékként ajánl vagy kínál, további transzparencia szükséges azon a téren, hogy ezen ESG, illetve fenntarthatósági jellemzők pontosan miért és hogyan teljesülnek. Továbbá szükséges bemutatni azt is, hogy a vállalt zöld célokat a termék hogyan éri el. Ezeket az információkat a szerződéskötést megelőzően szükséges majd az ügyfeleknek átadni.

A zöld termékekről a pénzügyi piaci szereplőknek szükségük lesz rendszeres publikációt is készíteni, melyben a termék által szolgált fenntarthatósági célok megvalósulásának nyomon követését kell majd biztosítaniuk.

Ezeket az információkat várhatóan a szereplőknek nem (csak) saját maguknak kell majd értékelni, hiszen a termék előállítóinak is lesznek közzétételi kötelezettségei, melyek alapján a fenti információkat a forgalmazók az ügyfelek rendelkezésére tudják majd bocsátani.

Következtetések

Az SFDR csupán egy az európai jogalkotók és az MNB számos intézkedése közül, mely a pénzügyi szektor egészét a fenntarthatóság irányába hivatott terelni, biztosítva az átláthatóságot, az összehasonlíthatóságot, a nyomon követhetőséget és támogatva a felelősségteljes, hosszútávon fenntartható befektetési igényeket. A környezettudatos befektetések erősítése érdekében például a MiFID rezsim termékirányítási folyamatának (PGP) szempontrendszere is kiegészül az fenntarthatósággal, így a befektetési célok kapcsán hangsúlyozottan szükséges az ügyfél fenntarthatósággal kapcsolatos álláspontját is rögzíteni és a kínált befektetési termékkel a kompatibilitást ebből a szempontból is vizsgálni.

Összességében az látható, hogy a környezeti, szociális és irányítási kérdések és a fenntarthatósági szempontok szerepe várhatóan a jövőben tovább fog nőni a pénzügyi szektor szereplői számára, a szabályozói-felügyeleti elvárásokon túl pedig várhatóan az ügyféloldali paradigmaváltás is a küszöbön áll. Így az látjuk, hogy ezen jogszabályoknak való megfelelés egyre inkább nemcsak pusztán megfelelési kérdés, hanem lényeges üzleti kérdés is.

A szerzők a KPMG szenior menedzsere és a KPMG tanácsadója.

Címlapkép: Shutterstock

Index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük