Szép csendben lépett a kormány: digitális ugrás jön a bankolásban Magyarországon

Varga Mihály november végén hatpontos javaslatcsomagot jelentett be, miután a gazdaságvédelmi operatív törzs a pénzügyek intézését könnyítő javaslatokról tárgyalt. A Magyar Bankszövetség és a Pénzügyminiszter javaslatait most sorra vesszük, hol tartanak, milyen jogszabályi változások történtek eddig.

1. Elektronikus fizetést minden online pénztárgép mellé!

A kereskedelmi törvény módosítása nyomán 2021. január elsejétől kezdve minden, online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek legalább egy elektronikus fizetési megoldást biztosítania kell a vásárlói részére. Az a 40-60 ezer kereskedő, akiknél eddig csak készpénzzel lehetett fizetni, alapvetően két megoldás közül választhat: vagy bankkártyát fogad el, vagy azonnali átutalások fogadásával is eleget tehetnek ennek a kötelezettségnek.

Bár ez a fontos változás már ismert volt és a jogszabályi hátteret is kialakították hozzá korábban, a csomagban bejelentették a lépést azzal, hogy „megerősítették” ezt a korábbi döntést.

2. Elektronikus banki ügyintézés

Az elektronikus banki ügyintézés kiterjesztésével a vállalkozások és a lakosság számára is egyszerűbb lesz a pénzügyek intézése, akár évi 2 millióval csökkenhet a személyes ügyintézések száma – szól a második, első hallásra nem túl konkrét javaslat.

A javaslathoz kapcsolódó jogszabálymódosítás (hitelintézeti törvény 7. paragfrafusa) meg is jelent, és december 26-tól hatályos. Ennek értelmezésében lapunknak segítő bankjogász forrásunk elmondta, hogy bővült a pénzügyi intézmény által üzletszerűen folytatható tevékenységek köre.

Ezzel egy olyan digitális szolgáltatási platform jöhet létre a bank és ügyfele között, amely több ponton segítheti a papírmentes, digitális ügyintézést.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

• az alkalmazás biztonságos kommunikációs csatornaként szolgálna az ügyfelek és a pénzintézet között, alkalmas lenne bizonyos nyilatkozatok megtételére.
• A platform lehetőséget adhat a biztonságos, valós vagy nem-valós idejű ügyfél-azonosításra. A sikeres azonosítás végén a platform az ügyfelek számára a pénzügyi termékek elérését is biztosíthatja, a platform biztonságos felületet ad a termékigénylési folyamatok elindítására.
• Korábban problémát jelentett, hogy a pénzintézetek a szerződéses jogviszonyok megszűnése (pl. fizetési számla keretszerződés felmondása, fogyasztói hitel végtörlesztése) nyomán nem rendelkeztek lehetőséggel arra, hogy a jogviszony során keletkezett szerződéses dokumentumokat, értesítőket stb. biztonságos online felületen továbbra is elérhetővé tegyék az ügyfeleik számára. Ennek az volt az oka, hogy az internet és mobilbanki alkalmazások kizárólag egy kapcsolódó jogviszony keretében (pl. egy pénzforgalmi keretszerződés részeként) biztosíthatóak az ügyfelek számára, hiszen ezeket önállóan nyújtható szolgáltatásként a hitelintézeti törvény nem nevesítette. Az új platform tehát orvosolja ezt a hiányosságot.

3. Ingatlan nyilvántartás elektronikusan

A harmadik javaslat úgy szól, a földhivataloknál elektronikusan benyújtható iratokkal évente 130 ezer ügyben egyszerűsödik az eljárás, ide tartoznak például az ingatlanszerzéssel vagy a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyek.

Jelenleg banki forrásunk szerint ennek a javaslat megvalósulása folyamatban van. Egyrészt kialakítás alatt áll az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer, másrészt a 2021. január 1-jétől hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény értelmében, amennyiben a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgálhat az adós közokiratba foglalt egyoldalú (akár elektronikus okiratban szereplő) tartozáselismerő nyilatkozata is. Ez utóbbi szabály alkalmazhatóságának feltételrendszerét a szektor jelenleg is vizsgálja.

4. Díjmentes digitális ingatlan-értékbecslés

Varga Mihály negyedik javaslata szerint széles körben válhat díjmentessé az ingatlanok értékbecslése, az ügyek mintegy egyharmadában egy erre a célra létrehozott adatbázis segítségével végeznék el ezt a bankok, amivel egy ügyfél 30-50 ezer forintnyi megtakarítást érhet el.

A bankok várakozásai szerint a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló PM-rendelet módosítása várható, amelynek keretében a jogalkotó lehetővé teheti, hogy a nagy tranzakciós számmal rendelkező lakások esetén a helyszíni szemle helyett statisztikai alapon készüljön el az értékbecslés.

5. Egyszerűbb közjegyzői közreműködés

A javaslat szerint az ingatlanügyekben felgyorsul és egyszerűsödik a közjegyzői közreműködés, ami évi 60-70 ezer ügyfélnek jelenthet több tízezer forintos megtakarítást.

December 31-én jelent meg a közjegyzői díjszabásról szóló IM-rendelet módosítása, amely február 1-től a családtámogatások esetén egységes egyoldalú kötelezettségvállaló mintát vezet be. A minta tartalmát és jövőbeni alkalmazhatóságát szintén elemzik a bankjogászok.

6. Digitális dokumentumkezelés

A csomag utolsó javaslata szerint a digitális dokumentumkezelés bevezetése is megtörténik a 6,5 millió bankszámlával rendelkező magyar ügyfél esetében. A javaslat kereteinek kialakítása szintén folyamatban van, banki körökben úgy tudni, hogy több miniszteri rendelet módosul majd ezzel kapcsolatban.

Bónusz rendelet

Mindezen túl egy szintén újdonságnak számító fontos jogszabályi változás is történt az ünnepi időszakban, amely a Magyar Bankszövetség 22 pontos javaslatcsomagjának egyik hangsúlyos pontjára, a teljes bizonyító erejű magánokirattal kapcsolatos szabályok rugalmasabbá tételére reflektál. A december 29-én megjelent kormányrendelet az elektronikus szerződéskötés kereteit teszi rugalmasabbá.

A banki működés számos területén jogszabályi elvárás, hogy az ügyfél valamely nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokirati formában adja meg. Erre a legaktuálisabb példa a családtámogatások igénylése, ahol a folyamat során több esetben is teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell nyilatkoznia az ügyfeleknek, pl.: A babaváró támogatás esetén az igénylőknek ilyen magánokiratban kell nyilatkoznia az adatkezeléshez való hozzájáruláshoz, a babaváró támogatás igénybevételi feltételeiről, és a közös háztartásban élésről. Csok esetén több, mint egy tucat nyilatkozatot kell teljes bizonyító erejű magánokirati formában megtenni.

A Polgári Perrendtartásról szóló törvény határozza meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal kapcsolatos formai elvárásokat. Ez alapján a minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratot, illetve az AVDH-val, azaz azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítéssel ellátott elektronikus okiratot teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell tekinteni.

Ezek a megoldások azonban a lakossági ügyfelek esetében kevésbé elterjedtek. Továbbra is a papír alapú és az ügyfél által aláírt és két tanú igazolásával ellátott dokumentumok a jellemzőek.

Az új folyamat a veszélyhelyzet időszakára lehetővé teszi, hogy megfelelő azonosítást követően pl. akár videóbanki, akár internetbanki felületen keresztül meg tudják tenni az ügyfelek ezeket a nyilatkozatokat.

Ezzel megvalósulhat a bankszövetség azon javaslata is, hogy a családtámogatásokat elejétől a végéig digitális folyamat útján tudják igénybe venni az ügyfelek.

A rendelet szerint jognyilatkozat megtételéhez az elektronikus rendszer akkor vehető igénybe, ha ahhoz a fél az elektronikus rendszer igénybevételének megkezdésekor kifejezetten hozzájárult és a felek jognyilatkozatának megtételére valós idejű kapcsolat keretében kerül sor. Ezt azt jelenti az első körös értelmezések szerint, hogy az ügyfélnek kifejezetten hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a nyilatkozatainak megtételére elektronikus formában kerül sor. Ezt a hozzájárulást az ügyfél az elektronikus rendszer (pl. netbank, mobilbank) használata során, az azonosítást követően, de még a nyilatkozat megtételét megelőzően tudja megtenni.

A szóban forgó kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére szól, de ez nem jelenti azt, hogy a veszélyhelyzet után nem lesz alkalmazható, ugyanis több olyan változás is velünk maradt már, amelyet a veszélyhelyzet idején teszteltek, és amennyiben hasznosnak, biztonságosnak bizonyulnak, a továbbiakban (akár módosított formában) is velünk maradnak, immár a normál működés részeként.

Forrásunk szerint a veszélyhelyzet egyértelművé tette, hogy az ügyfelek körében tényleges igény van a digitális banki szolgáltatások igénybevételére, a bankok pedig felkészültek ezeknek az igényeknek a kiszolgálására. Az elmúlt 9 hónapban egy kényszer szülte edukációs folyamat is lezajlott, olyanok is elkezdték rendszeresebben használni a digitális banki megoldásokat, akikre korábban ez nem volt jellemző. Az eddigi visszamérések alapján a digitális fejlődés nem csak időszakos, akik elkezdték használni ezeket a biztonságos és rugalmas banki ügyintézést lehetővé tevő digitális megoldásokat, a korlátozások feloldása után továbbra is igénybe veszik azokat.

(portfolio.hu)