Figyelmeztet a járványügyi matematikus: komoly probléma a brit vírusmutáció hazai megjelenése

Hol lehet a magyar nyájimmunitási küszöb?

Rendkívül érdekes és értékes videóinterjút közölt a KOVIDők koronavírussal kapcsolatos tényfeltáró kutatói Facebook-oldal, amely szakértőket kérdez a járvánnyal kapcsolatban riportsorozata keretében. A legutóbbi bejegyzés szerint Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója Röst Gergely matematikust kérdezte arról, hogy milyen hatással lesz a vakcináció a vírus terjedésére, mekkora problémát jelent az angliai új vírusvariáns jobb terjedési képessége, előre vetíthetők-e az újabb járványhullámok, és mérhető-e a korlátozó intézkedések gyakorlati értéke.

A szakértői beszélgetésnek aktualitást ad, hogy szerda óta tudjuk: Magyarországon is kimutatták a rendkívül gyorsan terjedő brit vírusmutációt.

A videós beszélgetést összefoglaló Bokor Dóra gyógyszerész a KOVIDők posztjában emlékeztet arra, hogy Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének helyettes vezetőjeként a vírusok terjedésének modellezésével foglalkozik. A járványmatematikai csoport vezetője korábban az Oxfordi Egyetemen végzett kutatómunkát. A matematikussal a Portfolio elsőként készített interjút a járvány előrejelzéséről.

A járvány terjedési sebességét fejezi ki a reprodukciós ráta. Vagyis hogy egy fertőzött – adott körülmények között, a járvány adott szakaszában – hány másik embernek tudja átadni a fertőzést. Négy tényezőből áll össze – ezek (1) a fertőzött személlyel kontaktusba kerülők száma, (2) a fertőzés átadásának esélye egy ilyen kontaktus során, (3) a fogékonyak aránya a populációban, valamint (4) a fertőzőképes időszak hossza. Ebből a négy tényezőből a fogékonyak aránya az, ami természetes módon is csökkenni kezd egy idő után, ha már sokan átestek a fertőzésen.

Ez a tényező természetes módon is véget vetne előbb-utóbb a járványnak, de ezt értelemszerűen nem szeretnénk megvárni – helyette a korlátozó intézkedések és a védőoltás révén szeretnénk a reprodukciós számot csökkenteni. Konkretizálva: a szociális érintkezés korlátozása a fertőzöttekkel konkaktusba kerülők számát, míg a fertőzés átadásának valószínűségét a maszkviselés, a védőoltás pedig a fogékony populáció létszámát hivatott csökkenteni.

A járvány terjedésével kapcsolatban fontos megismerni a nyájimmunitás, vagy közösségi immunitás fogalmát is. Ha egy populációban elég sok az immunis egyén, akkor a járvány nem tud terjedni. Ha a populáció kis százaléka fogékony, és a fogékonyak egyenletesen oszlanak el a teljes populációban (jelen esetben a lakosság körében), akkor a vírus nem talál utat hozzájuk. Ezek után merülhet fel a kérdés:

a társadalom mekkora hányadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy biztonságban legyünk?

Ez egy matematikai képlettel kiszámítható a reprodukciós szám ismeretében (1 mínusz 1/R): ha a reprodukciós szám 2, akkor a populáció felének, ha a reprodukciós szám 3, akkor a populáció kétharmadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány ne tudjon terjedni – írja a blog. Azt is tudni kell azonban, hogy ez a képlet csak egy jól kevert és homogén populációban érvényes, tehát ez egy ún. küszöbszám, vagyis egy közelítő érték.

Mivel – szerencsére – Magyarországon nem volt tartósan lehetőség arra, hogy megfigyeljük, mekkora a reprodukciós szám a teljesen fogékony populációban, beavatkozás nélküli állapotban (lévén nem sokáig terjedt a járvány beavatkozás nélkül), az R-számot csak becsülni tudjuk: 2,5–3 közé tehető, ami alapján a nyájimmunitási küszöb nagyjából 60–67 százalék.

Mivel azonban a populáció heterogén, nem mindegy, hogy ki az a 60–70  százalék, aki védetté válik: a fő potenciális terjesztők oltása esetén ennél kevesebb, a kevés kontaktussal rendelkezők esetén ennél több  embert kell védőoltásban részesíteni a nyájimmunitás eléréséhez.

Azt is tudni kell természetesen, hogy a járvány nem fog abban a pillanatban véget érni, amint elérjük ezt az átoltottsági (immunis) arányt – olvasható a bejegyzésben.

Mit okoz a brit mutáció?

Mindezek ismeretében kérdezte meg Horváth Péter kutató Röst Gergelyt, hogy

hogyan látja a brit vírusvariánst.

Több független tanulmány is megerősítette, hogy az új vírusváltozat terjedési képessége lényegesen jobb, mint a korábbiaké, a reprodukciós szám 50-70%-kal is magasabb volt egyes kutatások szerint – felelte a matematikus. Eddig a hírek arra fókuszáltak, hogy ez az új mutáns sem okoz súlyosabb megbetegedést, és a vakcina erre is hatékony lehet, vagy könnyen módosítható annak érdekében, hogy hatékony maradjon – emlékeztetett.

Ám ha ennyivel nagyobb a terjedési képessége, az valójában nagyon komoly probléma. (…) Jelentősen megemeli ugyanis a nyájimmunitási küszöböt – csak Magyarországon akár egy-másfél millió emberrel

– mutatott rá.

„A becslésekhez persze figyelembe kell venni, hogy az első észlelés kapcsán főleg az iskolákban – a fiatalok körében – figyelték meg az új mutáns nagyon gyors terjedését. A nyájimmunitási küszöbérték emelkedése függ attól, hogy más körülmények között is ennyire gyorsan tud-e terjedni ez az új variáns. Egy másik fontos szempont, hogy most hazánkban egy lassú, csökkenő trend jellemző a fertőzés terjedésére, ami valószínűleg nem maradna fenn, ha ezt az új vírusváltozatot behurcolnák hazánkba” – mondta ezt még a kedden megjelent interjú során, vagyis a brit vírusváltozat magyar megjelenésének szerdai bejelentése előtt.

„Lényeges, hogy ha az új variáns meg is jelenik Magyarországon, ez nem fog azonnal tükröződni a fertőzöttek számában, hiszen kell, hogy valamennyi ideig cirkuláljon a kórokozó a populációban ahhoz, hogy a hatása érvényre jusson” – tette hozzá a kedden megjelent interjújában.

Megbízható járványügyi modellezés

Az interjúban a matematikus arról is beszélt, hogy az eddig kidolgozott modelleik mennyire bizonyultak megbízhatónak. Legutóbb például augusztus végén a korosztályok közötti kapcsolatok mintázatát is vizsgálták, és ennek a járványterjedéssel kapcsolatos összefüggéseire is tettek előrejelzést.

„A különböző korcsoportok közötti kontaktusok mintázata alapján azt lehetett előre vetíteni, hogy nálunk is be fog következni ugyanaz a helyzet, amit korábban már több másik országban is megfigyeltek: azaz, hogy a második hullám először a szociálisan aktív fiatalabb generációk körében kezd el terjedni, és innen tevődik át az idősebb korosztályokra” – idézte fel a nyári folyamatokat.

„Ez alapján néhány héttel a járvány fellángolása után már számítani lehetett a sérülékenyebb korosztályok érintettségére is, előre vetítve, hogy a halálozások száma néhány hét késéssel követni fogja az esetszámok emelkedését. Sajnos, ez az előrejelzés szerinti időben és mértékben be is következett” – emlékeztetett Röst Gergely. Erről mi is írtunk korábban:

A korcsoportok fertőzöttségéről pedig jó képet ad a járványügyi matematikuscsoport hőtérképe:

Röst Gergely a beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos: a populációszintű védettség kialakításáig mindannyian komolyan vegyük a veszélyt és betartsuk a korlátozó óvintézkedéseket, mert ez a legfőbb módja a járvány megfékezésének.

A teljes interjú itt nézhető meg:

Címlapkép: A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő emberek a járványügyi szabályokra figyelmeztető felhívás mellett haladnak el Londonban 2020. december 17-én. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Dél-Anglia újabb kiterjedt térségei kerülnek a hétvégétől a koronavírus-járvány megfékezésére kidolgozott háromfokozatú készenléti rendszer legmagasabb szintjének hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy be kell zárniuk a múzeumoknak, a turistalátványosságoknak, a zárt terű szórakozóhelyeknek, a szállodáknak, valamint az összes vendéglátóhelynek. Forrássa: MTI/EPA/Neil Hall