Kiket és hogyan akar legközelebb beoltatni Orbán Viktor?

“Beoltjuk hamarosan az utolsó egészségügyi dolgozót is, aztán most már mindjárt végzünk a szociális otthonokban lakókkal. Az oltási terv szerint haladva tovább, a harmadik kategória a 60 év feletti krónikus betegségben szenvedő honfitársainknak a csoportja, ez 1 millió 756 ezer embert jelent. Őket három betegségcsoport alapján jelölték ki” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban. Egyben hozzátette: ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is. A műsorban noszogatta a magyar gyógyszerügyi szakembereket, hogy minél hamarabb engedélyezzék azt a oltóanyagot, és azt sugallta, hogy mindössze napokról van szó.

A miniszterelnök nem tért ki arra, melyik három betegségcsoportról van szó, ahogy arról sem beszélt, hogy mi lesz azokkal a 60 év felettiekkel, akik nem szenvednek ezekben a betegségekben. Kérdésünket elküldtük az operatív törzsnek, de tőlük sem kaptunk választ.

A sanszos betegségek

Ezért megkérdeztünk egy, az egészségügyi rendszer működésére jelentős rálátással bíró szakembert, aki azt mondta, „nagy valószínűséggel a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések és a légzőszervi megbetegedések által érintett páciensekről lehet szó.” Hangsúlyozta viszont, hogy csak találgat, mindenesetre Magyarországon ezek a leggyakoribb krónikusbetegség-csoportok és a koronavírusban elhunyt áldozatok alapbetegségei között is felülreprezentáltak.

A szakember szerint köztük már nem nagyon érdemes priorizálni, de az immunrendszerük állapota miatt valószínűleg a daganatos betegek a legveszélyeztetettebbek. Azt mondja, az érintetteket nem különösebb kihívás név szerint leszűrve egy listára rakni, a TAJ-számuk alapján az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatbázisában ugyanis minden egyes biztosított adatlapján szerepel egy kód, ha egy adott betegség miatt kezelést kapott.

Forrásunk szerint az általa említett három betegségcsoportba nagyjából 8–10 betegség tartozik, vagyis ennyi kódszámra szűrve a rendszer kiadhatja az érintett betegek körét.

Hogy az 1,7 millió érintett közül hány embert oltanak be majd valójában, szintén nem lehet pontosan tudni. Annyi biztos, a 18 évesnél idősebbek 20 százaléka regisztrált oltásért. Ha ez az arány általános, akkor a szakember számításai szerint durván 400 ezren lehetnek azok, akik beletartoznak a csoportba és kérték is az oltást. Előfordulhat persze, hogy az idősebbek sokkal nagyobb arányban jelentkeztek, hiszen a legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak, de a regisztrálók demográfiai megoszlását nem ismerjük. (Tény, a KSH legutóbbi felmérése szerint a 64 évesnél idősebbek nagyobb arányban oltatnák be magukat.)

Ez lehetne katonadolog

Ha tényleg körülbelül félmillió emberről van szó, őket a miniszterelnök szerint egyetlen hétvégi nap alatt be lehetne oltani, két hétvége alatt pedig akár másfél milliót, feltéve, hogy lesz elég vakcina. Arról szintén Orbán beszélt korábban, hogy a jelentkezőket ott olthatják, ahol szavazni is szoktak, ez pedig jó részt iskolákat jelent, ami eleve szűkíti az igénybevehető napokat a hétvégékre, hiszen az oktatás az általános iskolákban továbbra is zajlik.

Az viszont még így sem világos, hogy ilyen rövid idő alatt kik és hogyan tudnák beoltani azt a pár százezer embert. Megkérdeztük egy, az Országos Mentőszolgálatnál dolgozó forrásunkat, aki azt mondta, eddig nem érkezett hozzájuk olyan jellegű információ, hogy az oltásban részt kellene venniük. Ő úgy gondolja, ilyen gyorsasággal ekkora tömegben nagyjából lehetetlen levezényelni az oltást, de a rendelkezésre álló módszerekkel még jóval hosszabb idő alatt sem biztos, hogy sikerülne.

Felvetődik kérdésként, mi a helyzet azokkal az idős krónikus betegekkel, akik nincsenek kórházban, nem élnek idősek otthonában, saját lakásuk van, viszont nem képesek elhagyni azt, hogy elutazzanak egy oltópontra.

“A vakcinát hűteni kell, pár órát ugyan elél hűtés nélkül, de akkor adja magát a kérdés: hány címre tudunk elmenni egy orvos kíséretében (helyette esetleg egy mentőtiszttel) egy oltási turnusban úgy, hogy az oltás beadása még akkor is háromnegyed óra a várakozással, ha egyébként minden flottul megy?” – mondja.

Szerinte érdemes lenne bevetni a honvédséget, ahol számtalan mentőápoló dolgozik és a külföldi szolgálatot valaha teljesített katonák magas szintű elsősegély kiképzést kaptak. Ők egy gyorstalpaló ismeretfrissítés után még vénába is képesek lennének injektálni, nemhogy izomba (a Covid-vakcinát izomba adják).

Mentősünk úgy véli, egy nap alatt szinte bárkit meg lehet tanítani az oltások beadására, persze ez csak akkor működik, ha a beadásokat a biztonság kedvéért orvosok és nővérek felügyelik.

“Szerintem célszerű lenne honvédségi segédlettel egy-egy utcát oltóponttá kialakítani kisbuszokkal, konténerekkel. Így a hűtés és a nagyszámú átoltás is megoldható lenne” – véli forrásunk. Ezzel szerinte elkerülhető lenne, hogy a kizsigerelt kórházi személyzetet, vagy a folyamatosan kapacitásuk határán teljesítő mentőszolgálat tagjait kelljen mélyebben bevonni, akik egyébként most is végzik a jelentős erőforrásokat igénylő tesztelést (amit szerinte még az oltásnál is könnyebben elvégezhetnének a katonák).

Sürgős, de alapos?

A miniszterelnök arról is beszélt, azt reméli, a kínai vakcinát gyorsan engedélyezi az Országos Gyógyszerészeti Intézet. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy nyomás alá helyezte a szakembereket.

Orbán az interjúban elmondta, megkérdezte az operatív törzs ülésén, hogy ilyenkor mit vizsgálnak, az-e a tét, hogy a vakcinával nagyobb kárt okoznánk, mint amit el tudunk vele hárítani. Az operatív törzs szerint ilyen kockázat nincs, ami Orbán szerint logikus is, hiszen tízmilliószám oltanak már a világban a keleti vakcinákkal.

Megkérdeztük a szakértőt is, hogy valójában mit vizsgálnak. Azt mondta, ahhoz, hogy az OGYÉI-engedélyt megkapja egy oltás, három szempontnak kell teljesülnie: 1. Ne legyen kártékony, 2. Hatásos legyen megfelelő százalékban, 3. Hatékony legyen, vagyis számít, hogy mennyibe kerül, mennyire hatásos az árához viszonyítva és mennyire szállítható, valamint hogy hányszor kell beadni.

Ha ez mind teljesül, akkor kell igazolni, hogy az oltás átesett már a klinikai vizsgálatok három fázisán. Az utolsó fázis több tízezer ember beoltását jelenti, ennek több tízezer oldalas dokumentációja kell, hogy legyen – mondta forrásunk. Szerinte ez általában nem pár nap, hanem jó esetben legalább egy hónap. A kínai vakcina dokumentációja nem most, hanem több mint egy hónapja megérkezett, tehát valójában nem pár nap alatt dönt a hatóság.

Rossz hír, hogy a 444.hu azt írta, a South China Morning Post pénteki cikke szerint Yang Xiaoming, a Sinopharm leányvállalata, a CNBG elnöke azt mondta, a hatvan évesnél idősebbek esetében további kutatási adatokra van szükség ahhoz, hogy biztosat tudjanak mondani a vakcina hatékonyságáról. A cikkből nem derült ki, hogy Xiaoming melyikről beszélt. Pénteken váratlanul lemondott a kínai állam tulajdonában lévő Sinopharm vakcinagyártó és gyógyszercég igazgatósági elnöke, Li Ziming, valamint a cégcsoport igazgatója, az ellenőrzési részleg első embere, Li Hui, személyes okokra hivatkozva. A részletek nem ismertek, arról csak találgatni lehet, a lemondásnak köze van-e a koronavírus elleni oltásokhoz vagy sem.

Jelenleg két kínai vakcinát használnak embereken. A Sinovacot már több millió ember kapta meg Kínában és többek között Brazíliában. Az eddigi adatok szerint nagyjából 50 százalékos védelmet ad a koronavírus ellen. A másik kínai vakcina a Sinopharm, ennek hatékonysága hivatalos adatok szerint magasabb, 79-86 százalék környékére esik.

Semmi nem akadályozza, hogy Magyarországon egy olyan vakcinával történjen az oltás, amely más uniós országokban nem kapott engedélyt, azonban forrásunk szerint nem elvetendő szempont, hogy vajon a kínai vakcinát kapók oltási könyvét elfogadja-e a többi uniós ország érvényes vakcinaútlevélként. Az is előfordulhat, hogy ha nem tartják biztonságosnak ezt az oltást és ha itt rengetegen megkapják, akár az egész országot vörös zónába sorolhatják, magas kockázati csoportba.

(hvg.hu)