Megregulázza az Európai Parlament a közösségi médiaplatformokat

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája online sajtóbeszélgetést szervezett Tóth Edina (EPP, Magyarország) EP-képviselővel, A digitális korban a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottság (AIDA) alelnökével, a digitális szolgáltatások uniós szintű szabályozásáról, különös tekintettel a közösségi média szerepére.

Mint ismeretes, 2019-ben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a digitalizációt az EU legfontosabb három prioritása közé sorolta. Ez ügyben tavaly lépés is történt, decemberben ugyanis két nagyon fontos digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-tervezetet tettek le az asztalra, az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a digitális piacokról szól.

„A közösségi médiaplatformok az online nyilvánosság első számú szereplőivé, a véleményformálás és gondolatkifejezés egyik legfontosabb fórumává váltak a mai világban. Ezen platformok mögött olyan gazdasági szereplők állnak, amelyek üzleti érdekeik céljából saját döntéseik által határozhatják meg a platform használatának szabályait. A social medián keresztül történő véleménynyilvánítás módja, formája, hatása ezért eltér az offline közlések hasonló paramétereitől. Amikor a szólásszabadság határait vizsgáljuk, akkor ezt figyelembe kell venni, hogy teljesen más az online platformokon zajló kommunikációnak a sajátossága” – indokolta a két tervezet fontosságát a képviselőasszony.

Hosszú folyamat legelején járunk

Az uniós szabályozást az online tér sajátosságai teszik nagyon-nagyon szükségessé. A két uniós rendelettervezet egyszerre kerül mind a Parlament, mind a Tanács elé, mind a két intézmény megteszi a módosítási javaslatait, jelen pillanatban pedig úgy néz ki, hogy a belsőpiaci bizottság lesz a kezelésének a fő felelőse. De azt érdemes tudni, hogy egy ilyen folyamat, amíg átmegy a Parlamenten és a Tanácson, majd trialógus tárgyalások keretében – EP, ET és EB – egy közös jogszabályszöveg születik, az sokáig eltarthat. Így akár 2-3 évbe telhet, mire a két jogszabály-tervezetből egy olyan végleges közösen megegyezett szöveg jön létre, amit utána a tagállamoknak kötelező lesz végrehajtani.

20 éves jogszabályt vált a digitális szolgáltatásokról szóló tervezet

Vitathatatlan tény, hogy a digitális szolgáltatások, az online platformok az unió digitális piacának és az uniós gazdaságnak nagyon fontos részét képezik. Az uniós tagállamok együttesen is úgy vélik, a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok korszerűsítésre szorulnak, hiszen utoljára 2001-ben módosították, azaz 20 éves az a jogszabály, ami a mai online világra vonatkozik, ezért sürgős a reformja.

A decemberben bemutatott új rendelettervezet rögzíti az online közvetítők kötelezettségeit, a tisztességes működés és elszámoltathatóság tekintetében. Ez új lehetőségeket fog megnyitni a határon átívelő szolgáltatások előtt és magasszintű védelmet fog nyújtani az EU-ban minden felhasználó számára. Az online szereplők kötelezettségei az online szférában betöltött szerepüktől, a méretüktől, és a tevékenységük hatásától függnek. Az Európai Bizottság javaslata az, hogy a techcégek ne hozzanak egyedül, bármiféle ellenőrzés nélkül, egyoldalú döntéseket. Erre tekintettel a javaslattervezet nagyobb hatáskör biztosítását foglalja magában a nemzeti bíróságoknak és nemzeti hatóságoknak az illegális tartalmak eltávolítása vagy információszolgáltatási kötelezettség tekintetében. Ami azt jelenti, hogy az érintett nemzeti bíróságnak vagy közigazgatási hatóságnak joga lesz közvetlen lépéseket tenni az online platformok ellen. Ez megfelelő ellenőrzési jogkört biztosít majd a tagállamoknak az illegális tartalmak megfékezése érdekében.

A jogszabály kizárólag a jogellenes tartalmak tekintetében fogalmaz meg eltávolítási kötelezettséget, így garantálva a szólásszabadság maximális védelmét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a platform nem törölhet felületéről például politikai véleményeket ugyanakkor köteles fellépni a jogellenes, mint például a terrorista, vagy pedofil tartalmakkal szemben. (Érdemes megjegyezni, hogy a robotok által írt hozzászólás nem minősül annak.) „Úgy gondolom, hogy ez a jogszabály arányos, ösztönözni fogja az innovációt, a növekedést és a versenyképességet, erősíteni fogja ugyanis a kisebb platformok, a kkv-k és az induló vállalkozások fejlődését is. Ezen felül az európai értékeknek megfelelően és a polgárokat középpontba állítva újra fogja kalibrálni a felhasználók, a platformok és a nemzeti hatóságoknak a felelősségét. Ez a szabály megfelelően fogja alkalmazni az EP szinte már szálló igévé vált mondatát: ami jogellenes az offline térben, azt jogellenesnek kell tekinteni az online térben is” – mondta Tóth Edina.

Nagy, rendszerszintű online platformok a célkeresztben

Digitális piacokra vonatkozó másik tervezet lényege a tisztességes verseny elősegítése. A digitális piacokon jelentkező problémák, a piaci erővel bíró vállalkozások magatartásával párosulva ugyanis veszélyt jelenthetnek a versenyre. Ugyanakkor bizonyos kialakult piaci strukturális jellemzők, mint például a magas koncentráció, illetve az adatfelhalmozás, a vállalkozások versenyellenes magatartásának hiányában is a verseny részleges vagy teljes hiányát eredményezheti az érintett piacokon. A jogszabály előnyei közé tartozik többek között az is, hogy az induló technológiai vállalkozások előtt új lehetőségek nyílnak meg arra, hogy az online platformok által kialakított környezetben versenyképesen működjenek, és innovációs tevékenységet végezzenek. Így a fogyasztók jobb minőségű szolgáltatások szélesebb választékából válogathatnak majd, a kapuőröknek pedig továbbra is minden lehetőségük meglesz arra, hogy innovációs tevékenységet végezzenek és új szolgáltatásokat kínáljanak, miközben az új szabályok egyszerűen meg fogják tiltani a tisztességtelen üzleti módszerek alkalmazását.

A javaslat részletes és tárgyilagos kritériumokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek teljesülése esetén minősülnek az online platformok úgynevezett kapuőrnek. A jogszabály hatálya így kellően behatárolt lesz, és a nagy rendszerszintű online platformokra fog korlátozódni. A digitális piacokat szabályozó jogi keret szerint akkor lehet majd egy online platformot kapuőrnek tekinteni, ha erős gazdasági pozícióval rendelkezik, jelentős hatást gyakorol a belső piacra, és tevékenységét több uniós országban fejti ki. Egy vállalat akkor gyakorol a jogszabály szerint jelentős hatást a belső piacra, ha 6,5 milliárd eurós éves forgalmat ér el, és az elmúlt 3 pénzügyi évben valós piaci értékkel kell bírnia legalább három érintett tagállamban. Továbbá erős közvetítői pozícióval rendelkezik, azaz kellően nagyszámú fogyasztót és kereskedőt hoz kapcsolatba egymással, és végül, de nem utolsó sorban jól megalapozott és tartós piaci pozícióval rendelkezik, tehát hosszú távon szilárd a helyzete. Az új jogszabály kötelezettségeket és tiltásokat fog meghatározni ezeknek az úgynevezett kapuőröknek minősülő platformoknak, valamint szankciókat, abban az esetben amennyiben ezek a kapuőrök tisztességtelen üzleti módszereket próbálnának alkalmazni. „Úgy gondolom, hogy ez a javaslattervezet kiváló alapot biztosít az európai versenyképesség ösztönzésére, hiszen a digitális szektorban tevékenykedő, nagy piaci szereplők tisztességtelen gyakorlatainak megfékezése révén piacra tudnak majd lépni kisebb vállalkozások is, és nagyon fontos, hogy a fogyasztók számára a legszélesebb választék álljon rendelkezésére, és az egységes piac tovább is versenyképes és nyitott legyen az innovációra, az online, digitális szektorban is, hasonlóan az offline világhoz” – tette hozzá Tóth Edina.

Személyre szabott reklám és politikai hirdetés

Mivel a munka legelején állnak, konkrétumokkal nem tudott szolgálni a képviselőasszony, de mint mondta, a moderálásokkal, poszt eltűnésekkel kapcsolatban a képviselői nagytöbbség egyetért. Azaz nem fordulhat elő, hogy ezek a platformok a jövőben önkényesen, egyoldalúan hozzák meg a döntéseket, hogy mi maradhat a platformokon nyílt véleményként és mit kell onnan eltávolítani. „Természetesen, az illegális tartalmakat azonnal el kell távolítani, de politikai véleménynél ezt nem teheti meg önkényesen a platform, csak a nemzeti bíróságok és hatóságok bevonásával, ebben egyetértés van a politikusok között. Ahogy abban is, hogy a tagállami hatáskört kell majd biztosítani a panaszkezelési mechanizmussal és a jogorvoslati lehetőséggel kapcsolatban. Ez nem jelenti az, hogy minden egyes moderálás előtt egyeztetni kell, de a részletek a jövőben fognak kialakulni” – közölte Tóth Edina.

Kiindulópont a személyre szabott reklámokkal kapcsolatban, amelyről elég nagy vita volt már eddig is az uniós berkekben, továbbra is szeretnék megtartani ennek lehetőségét a platformokon, de tiszteletben kell tartaniuk mindennél jobban a személyes adatok védelmét, ez lesz a fő feltétele ennek, ezért a platformoknak úgy kell kidolgozniuk minden algoritmusukat, hogy azok maximális mértékben tiszteletben tartsák a személy adatok védelmét. Az ausztrál tervekhez, miszerint a platformok fizessenek a médiának az átvett cikkek, tartalmak után, hasonló uniós terv nincs kilátásban, de az OECD szándékai között szerepel hasonló megegyezés.

Beelőzik az országok saját szabályozással az EU-t

Mire az EU végére ér a sajátos működési mechanizmusából eredő többéves folyamatnak, addigra bőven lesz magyarországi szabályozás is, de nemcsak hazánkban, hanem több országban is, Lengyelországban, Franciaországban, Németországban, készülnek nemzeti törvénnyel, de ezeket összevetésére, viszonyára még túl korai bármit is mondani.