Szankciókat vezet be a mianmari puccs vezetőivel szemben Joe Biden kormánya

befagyasztják a burmai kormányzat mintegy egymilliárd dolláros egyesült államokbeli vagyonát. Biden viszont kiemelte, hogy Washington fenntartja „az egészségügyi rendszer, a civil társadalom és minden olyan szektor támogatását, amely közvetlenül a burmaiak javát szolgálja”.

Washington ezen a héten fogja konkrétan meghatározni mindazokat, akiket első körben célba vesznek a szankciókkal. Szigorúan ellenőrizni fogják a Mianmarba irányuló exportot, és nem kizárt, hogy további intézkedéseket is hoznak majd a délkelet-ázsiai országgal szemben, és más országokat is hasonló lépésekre biztatnak.

A Reuters hírügynökség szerint az amerikai szankciók egyik célpontja nagy valószínűséggel a hadsereget vezető Min Aung Hlaing tábornok lesz, aki ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket 2019-ben a rohingja kisebbséggel szembeni jogsértések miatt. További célpont lehet a hadsereg két üzleti konglomerátuma, amelyeknek számos gazdasági szektorban vannak érdekeltségei.

A hadsereg a múlt héten a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, Mianmar addigi vezetőjét, valamint több más magas rangú politikust. A lépést azzal indokolták, hogy a kormány nem reagált a hadsereg panaszaira, amelyek szerint a tavaly novemberi választásokon – amelyeken a Szú Kjí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért párt elsöprő győzelmet aratott a hadsereg által bábpártjával szemben –  súlyos csalások történtek.

Szerdán már az egymást követő ötödik napon tüntettek Mianmarban a múlt heti katonai puccs ellen. Kedden a rendőrség éles lőszerrel lőtt a tüntető tömegbe, egy tiltakozó válságos állapotba került. A több százezres tüntetések ennek ellenére is folytatódnak, egyes hírek szerint egyre több rendőr is átáll a katonai diktatúra ellen tüntetők oldalára. (MTI)