Belföld

Nevetés és sírás is volt Karácsony programismertetőjén

Érzelmekkel teli beszédben vázolta fel vízióját Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere az élhetőbb, otthonosabb Budapestet építené fel, kérdés azonban, hogy mit szól az ellenzéki politikus ötleteihez a kormány.

Karácsony Gergelyt 2019 októberében választották meg Budapest főpolgármesterének, a városvezető szombaton, mandátumának félidejéhez közeledve fordult választóihoz. A Facebookon közvetített előadást az Otthon Budapesten című program bemutatójaként hirdették meg, a másfél órás műsor azonban hangulatában inkább egy választási kampány hajráját, semmint egy hivatalban lévő főpolgármester beszámolóját idézte.

A KONKRÉTUMOK MELLETT UGYANIS INKÁBB A NAGY ÍVŰ VÍZIÓKON, AZ IDEOLÓGIÁN VOLT A HANGSÚLY. AMI MÉG AKKOR IS TÚLSÚLYBA KERÜLT A SZÖVEGBEN, HA ELFOGADJUK: A BUDAPESTI HÉTKÖZNAPOKAT ÉLVE KÉTSÉGKÍVÜL RÁFÉR A POLGÁROKRA NÉMI ÉRZÉKENYÍTÉS. 

A rendezés méltó volt egy fontos kampányeseményhez, Karácsony stábja mindent beleadott. Volt dobpergés, drónfelvételes vágóképek, ellenzéki polgármesterekkel készült riportok, sok poén, de még könnyfakasztó pillanat is. Dramaturgiai csúcspontját a műsor egyértelműen az egykoron hajléktalanként élő, egy kórház Covid-osztályán takarítóként dolgozó Kovács Attila történeténél érte el. Karácsony Gergely korábban személyesen adta át a főpolgármestersége során eddig elkészült 86 szociális bérlakás egyikét Kovács Attilának.

„MINDANNYIUNK SZÉGYENE, HOGY EZÉRT A MUNKÁÉRT ENNYI PÉNZT KAP”

– fogalmazott Karácsony, majd Kovács Attila történetét folytatva a főpolgármester kis híján elsírta magát. Mégis igazságtalan lenne Gyurcsány Ferenc ismert retorikai trükkjének másolásával vádolni Karácsonyt, a főpolgármester meghatottsága ugyanis valósnak tűnt – a Karácsony arcát teljes képernyőn mutató, drámai pillanatban történt kameraválasztás azonban az egész téma hitelességét kezdte ki.

Pedig, ahogyan arra Karácsony is felhívta a figyelmet, a főváros statisztikái változást sürgetnek. Elhangzott például, hogy 1960 óta 60 százalékkal nőtt az agglomerációban élők száma, mivel sok budapesti elhagyja az egyre élhetetlenebb belvárosi kerületeket. Sok városrészben 2 négyzetméternyi zöldterület jut egyetlen lakosra, hetente meghal valaki autóbalesetben, miközben a lehetetlen forgalom miatt évente egy hetet ülünk a dugóban.

AZ ALBÉRLETÁRAK AZ ÁTLAGBÉR 50 SZÁZALÉKÁT VISZIK EL, MIKÖZBEN AZ EGYRE MAGASABB INGATLANÁRAK MIATT 25 ÉVET KELL DOLGOZNI EGY ÁTLAGOS LAKÁS MEGVÁSÁRLÁSÁÉRT.

A főpolgármester ezért három pillér mentén képzeli el az otthonosabb Budapest kialakítását. Az esélyteremtés a már említett bérlakásprogram folytatását célozza, de Karácsony az egészségügyi ellátások javítását, valamint az álláskeresők megsegítését is idesorolta. A második, Zöld Budapest program Karácsony megfogalmazása szerint egy olyan fővárost teremtene meg, ahol jó gyereket nevelni.

Ezen a ponton egy, a Zrínyi utcában megmentett fa története mellett a főpolgármester beszámolt az új és még tervezett további kerékpárutakról, illetve a civilek ellenállásán korábban megfeneklett, majd a jó kommunikációnak köszönhetően újraindult Tabán-felújításról is. Érdekesség, hogy a főpolgármester szerint tizenkét margitszigetnyi potenciális zöldterület van Budapesten, részben ezek hasznosításával a főpolgármester 2030-ra elérné a fejenként 7 négyzetméteres zöldterületet.

„LEJÁRT AZ ERŐS VEZETŐK KORSZAKA, HELYETTE AZ ERŐS KÖZÖSSÉGEK KORSZAKA JÖTT EL”

– mondta Karácsony, amikor rátért a harmadik pillérre, a Nyitott Budapest tervre. Az Orbán Viktornak címzett megjegyzés után elmondta: a közösségi kormányzás lényege, hogy közgyűlésekkel, polgári kezdeményezéssel vonná be a budapestieket a városvezetés a döntésekbe – Karácsony tervei szerint az idei büdzséből a polgárok egymilliárd forint beruházásáról dönthetnek majd.

Az eseményen persze szóba került az is, hogy mindezt miből finanszírozza Budapest. A költségvetés kérdésében Karácsony a megválasztása óta állóháborút folytat a kormánnyal, a főpolgármester ezért mindenekelőtt az uniós támogatásban bízik. Áprilisban vagy májusban el kell dőlnie, hogy a 18 ezer milliárd forintos uniós forrás elköltését az önkormányzatok  beleszólásához kötik-e majd.

Ne felejtsék el, hogy rengeteg pénzről van szó. Ha ezt a forrásbőséget a magyar állam és Budapest arra használja, hogy megépítse a jövő élhető Budapestjét, akkor Magyarország fel tud majd állni Európa kispadjáról. Ha megint betonba, magánzsebekbe vándorol az uniós forrás, akkor megint le fogunk szakadni, és egy történelmi lehetőséget el fogunk baltázni

– fogalmazott Karácsony. A kijelentés egyébként hatott a kormányra, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Facebookon közölte: Budapest költségvetése nincs bajban, a kormány nyitott a párbeszédre, és a következő hét évben 3 ezer milliárd forint uniós fejlesztési forrást szeretne Budapest fejlesztésére fordítani. 

(index.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük