Másfél milliárdért szabadulna a főváros két műemlékétől
Nyilvános, kétfordulós pályázat útján értékesítené a Fővárosi Önkormányzat a Budakeszi út 65–67. szám alatt fellelhető ingatlanegyüttesét. Nem először próbálják meg eladni teherré és nyűggé vált tulajdonukat, 2009 óta ez már a harmadik meghirdetett adásvételi ajánlat, amelynek második fordulóját elektronikus árverésként képzelte el a vagyonkezelő.
A felújításra szoruló két épület egy több mint 2,5 hektáros, elhanyagolt és gondozatlan erdőben lapul, közvetlenül a nemrég felújított Csendilla, Széher-villa, Heinrich-nyaraló és a Külkereskedelmi Sport- és Szabadidőpark szomszédságában. Az utcafronthoz közelebb eső kétemeletes, késő szecessziós/svájci alpesi stílusban megépített, impozáns villát még 1916-ban avatták fel Szuchy János építész tervei szerint. Ez a nettó 957 négyzetméteres villa 18 szobával rendelkezik, amibe már beleértendő a szocializmusban beépített tetőtér is.
EZT A FELÚJÍTÁST IGÉNYLŐ, DE ÚRIASAN NAGYVONALÚ, ÁM MÉGIS BARÁTSÁGOS CSALÁDI HÁZAT GSCHWINDT ERNŐ LIKŐRKIRÁLY ÉPÍTETTE, AKI A FORBES MAGAZIN SZERINT A HORTHY-FÉLE MAGYARORSZÁG HETEDIK LEGGAZDAGABB EMBERÉNEK SZÁMÍTOTT 20 MILLIÓ PENGŐRE BECSÜLT MAGÁNVAGYONÁVAL.
A kisebbik, 120 négyzetméteres nyaraló – pontosabban az 1850 körül kivitelezett egykori Leirer-féle vendéglő melléképülete – szintén az első világégés idején kapott Ernő jóvoltából egy kis ráncfelvarrást, ám ez a műemlék sajnos ma már egy romhalmaz, amelyet csak sok-sok kitartással és szeretettel lehetne az enyészettől ténylegesen megmenteni.
A bajorországi ősökkel rendelkező família 1846-ban költözött fel Győrből Pestre. Gschwindt Mihály kezdetben dohánytermesztéssel és -kereskedéssel foglalkozott, a „Dohányzóhoz” címzett mintaboltja a mai Petőfi Sándor és Párizsi utcák sarkán működött, amely az állami dohánymonopólium bevezetése miatt húzta le a redőnyt. Ekkor vette meg Günther Pál szesz- és élesztőkészítő üzemét, amelynek folyamatos fejlesztésével 1863-ra elérte, hogy az ország második legnagyobb alkohol-előállító és szeszfinomító gyárává válhasson. Az Üllői út mentén elterülő ipari komplexum profilját ekkor bővítették ki likőrgyártással és ecetgyártással. A Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. okosan hasznosította a szeszpárlásból visszamaradt meleg vizet is.
A GYÁR TERÜLETÉN 1868-BAN NYITOTTÁK MEG JÓZSEFVÁROS ELSŐ TISZTASÁGI KÖZFÜRDŐJÉT, AMELYET ÉVENTE 70 EZER LÁTOGATÓ KERESETT FEL.
index.hu
