Alakul a pekingi olimpia nyugati bojkottja

2021.04.13. admin

Már az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is megszólalt a pekingi téli olimpia bojkottjának ügyében. Civil szervezetek nyomására ugyanis az amerikai külügy kilátásba helyezte, hogy szövetségeseit csatasorba állítva maradna távol a 2022 februárjában esedékes sporteseménytől. Blinken szerint korai a felvetés, de nem zárta ki a bojkott lehetőségét.

Továbbra sem zárja ki az Egyesült Államok, hogy bojkottálni fogja a Pekingbe tervezett téli olimpiai játékokat. A 2022 februárjában esedékes sportesemény meghekkeléséről a múlt héten nyilatkozott az washingtoni külügyminisztérium. Ned Price szóvivő akkor közölte:

SZÖVETSÉGESEIKKEL EGYÜTTMŰKÖDVE KERESIK A MÓDJÁT KÍNA MEGREGULÁZÁSÁRA, ÉS EBBEN A KONTEXTUSBAN A TÉLI OLIMPIA BOJKOTTJA IS NAPIRENDRE KERÜLHET.

A bejelentés persze nagy visszhangot keltett, amerikai tisztviselők később több nyilatkozatban is igyekeztek csillapítani a kedélyeket. A szellem azonban kiszabadult a palackból, így vasárnap Antony Blinken külügyminiszternek is feltették a kérdést: zajlanak-e a közös távolmaradásra irányuló tárgyalások Washington és nyugati szövetségesei között? Bár Blinken próbált a lehető legfinomabban fogalmazni, a bojkott lehetőségét nem zárta ki válaszában.

Még nem tartunk ott, hogy erről beszéljünk. Körülbelül egy évvel vagyunk a téli olimpia előtt, nem összpontosítunk egy esetleges bojkottra, ugyanakkor a Kínával kapcsolatos aggályokról folyamatosan egyeztetünk

– mondta el Blinken az NBC hírcsatornának adott interjúban. A Joe Biden vezette amerikai kormány emberi jogi alapon támadja Kínát, mindenekelőtt a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zajló atrocitások miatt. Beszámolók szerint átnevelő táborokba zárják, kényszermunkára fogják a nyugat-kínai tartományban élő muszlim kisebbséget, az amerikai kormány népirtásnak minősítette az eseményeket. Erre hivatkozva az Egyesült Államok több szankciót hozott kínai gazdasági és politikai szereplők ellen. Legutóbb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok kerültek az amerikai Kereskedelmi Minisztérium szankciós listájára, márciusban pedig az Európai Unió is állami vállalatok, illetve kínai hivatalnokok ellen lépett fel.

A nemzeti kisebbségeket sajátos módon emelik be a modern iparba.

A hszincsiangi helyzet az Antony Blinkennel készült interjúban is szóba került. A külügyminiszter elmondta, biztosítani kell, hogy az amerikai vállalatok közvetetten se legyenek érintettek a muszlim többségű kínai tartományban történtekkel, illetve hogy az Egyesült Államokba semmilyen termék ne érkezhessen, amelyet Hszincsiangban állítottak elő. Kína legnagyobb közigazgatási területén a gyapottermesztés az egyik legfontosabb mezőgazdasági tevékenység, márpedig a vádak szerint a muszlim kisebbség tagjait, mindenekelőtt az ujgurokat itt is robotmunkára fogják. A hírekre reagálva több nagy nyugati divatcég is jelezte, hogy megszakítja kapcsolatait hszincsiangi beszállítóikkal.

Kampányüzemmódra kapcsolt Kína. Kemény közleményekkel támadja a nyugati világot.

Minderre persze Pekingnek is megvan a válasza, amerikai és európai vállalatokkal szemben is keményen fellépnek. Leginkább az említett nyugati divatmárkák kerültek a konfliktus középpontjába,

ELŐSZÖR A SVÉD H&M, MAJD A NIKE, AZ ADIDAS, A HUGO BOSS ÉS A BRIT BURBERRY IS KEMÉNY SZANKCIÓKKAL SZEMBESÜL.

Nemcsak a hatóságok korlátozhatják jelenlétüket a mintegy 1,4 milliárd fős piacot biztosító kínai interneten, de nem egy esetben a kemény nyugati vádakra egyre érzékenyebb reagáló, helyi közvélemény is bojkottot hirdetett.