Hosszú és nehéz út vár a magyar járványkezelés felzárkóztatására

Sok feladat vár a mindenkori magyar kormányra, ha a következő világjárványt már zökkenőmentesen vészelné át az ország. A Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Tajpej Képviseleti Iroda szervezésében került sor egy online konferenciára, ahol a járványkezelés tanulságairól beszéltek tajvani és magyar szakemberek. Az esemény húzóneve, az ázsiai média Merkely Bélájaként jellemezhető Ji-cson Lo járványügyi szakember is előadást tartott, a beszélgetés során a szigetország legfontosabb tapasztalatait osztotta meg. Ahogyan ugyanis arról már korábban az Index is írt, a Kínai Népköztársaság által sajátjának tekintett, ugyanakkor független sziget a koronavírus-járvány megfékezésében nemzetközi példává vált.

Ennek köszönhetően Tajvanon nem volt szükség lezárásokra, a maszkviselésen kívül nem vezettek be egyéb korlátozásokat. Ahogyan azonban arra Ji-cson Lo is felhívta a figyelmet, ehhez mindenekelőtt egy válságra, majd közel két évtizedes felkészülésre volt szükség. 2003-ban a SARS-járvány sokkal érzékenyebben érintette a szigetországot: a betegség 73 emberrel végzett, több mint 150 ezren kerültek karanténba. A koronavírushoz hasonló tünetekkel fertőző SARS a világ harminc térségében bukkant fel, a szárazföldi Kína és Hongkong után leginkább Tajvant sújtotta a kór. Pénteki előadásán Ji-cson Lo elmondta, a 2003-as járvány kezelése során a hatóságok számos területen hibáztak.

• Nem volt készleten elegendő maszk, ennek hiánya hozzájárult a vírus terjedéséhez.
• Rossz volt a karanténrendszer, ezért nem tudták eredményesen elkülöníteni a fertőzötteket.
• Az egészségügyi rendszer nem volt kellően felkészítve egy járvány kezelésére, ahogyan a laboratóriumi kapacitás is gyenge volt.

• A járvány során derült ki, mennyire sok múlik a sajtón, a kormányzati tájékoztatás hitelességén.
• Gyenge volt a kormány koordinációs tevékenysége.
• A fertőzötteket és a meggyógyításukon dolgozó egészségügyi dolgozókat is megbélyegezte a társadalom.

Ismerős tünetek lehetnek ezek most Magyarországon is. Az egészségügyi ellátórendszert felkészületlenül érte a járvány, a kormány jelenleg is a vakcinálással, illetve szigorú lezárásokkal próbálja megelőzni a rendszer összeomlását. Lo ezzel kapcsolatban elmondta, bár Magyarország nemzetközi kitekintésben is jól halad oltási programjával, az átoltottság ellenére nem szabadul meg teljesen a vírustól. Az országban újabb gócpontok alakulnak majd ki, a jövőben a belső migráció fog problémát okozni.

Sosem lehet eleget befektetni az egészségügyi ellátórendszerbe, ahogyan sosem késő elkezdeni a felkészülést a következő járványra

– fogalmazott a járványügyi szakember. Ezt ismerte fel az ázsiai szigetország vezetése is, ezért hosszú és költséges járványügyi programba kezdett. Lényegében ennek eredménye ért be a tavaly indult koronavírus-járvány kezelése során. Előadása szerint a következő területek fejlesztése bizonyult kifizetődőnek:

• Gyors és korai járványügyi felderítés: ennek volt köszönhető, hogy 2019 év végén Tajvan elsők között észlelte a veszélyt, s tette meg a szükséges óvintézkedéseket. De ide sorolható a fejlett kontaktuskutatás is. Az úgynevezett „digitális kerítés″ például az okostelefonok segítségével nyomonköveti a koronavírus-gyanús eseteket, illetve a szigorú karanténkötelezettség alá vett, beutazó külföldieket. A karanténszabályokat szigorúan büntetik, míg az azokat betartókat pénzben jutalmazzák a hatóságok.
• Hatékony és központosított irányító-rendszer: a járványhelyzetre a felkészülésnek mindenekelőtt jogi és pénzügyi kritériumai vannak, ezeknek békeidőben fel kell készülni.
• Felkészült és jól biztosított egészségügyi ellátórendszer: a 2003-as SARS-járványt követően minden kórházba járványügyi specialistát neveztek ki, valamint a felkészítették az állományt egy esetleges vészhelyzetre. Kialakították a fertőzöttek elkülönítéséhez szükséges infrastruktúrát is, a laboratóriumok tesztkapacitását viszonylag rövid idő alatt tudták maximalizálni.
• Minden nap biztosított, átlátható tájékoztatás: az Operatív Törzshöz hasonló testület Tajvanon, a sajtótájékoztatóval egybekötött eseményen azonban a kormány képviselői addig nem mennek el, míg minden kérdésre nem feleltek.

Utóbbi szempont különösen fontos, a lakosság bizalmának elnyerése ugyanis a vírus elleni küzdelem számos szakaszában sorsfordító lehet. Hasonlóan Magyarországhoz, Tajvan számára is a vakcinaellenesség leküzdése lesz a következő fontos kihívás. A szigetország 65 százalékos átoltottságban határozza meg a nyájimmunitás elérését, kérdéses azonban, hogy meglesz-e az ehhez szükséges hajlandóság. Az Index kérdésére Ji-cson Lo elmondta: a lakosság támogatása, különösen a nyugati értékrendű országokban a lezárások és más járványügyi korlátozások tekintetében is kiemelten fontos szempont.

A keleti kultúrákban nagyobb az emberekben a hajlandóság, hogy áldozatot hozzanak a közösség érdekében. Ázsiában ezért okoztak kevesebb problémát a szigorú korlátozások. Vannak azonban jó megoldások a nyugati világban is, Magyarországnak talán Ausztrália intézkedései lehetnek segítségére

– fogalmazott a járványügyi szakértő. Ji-cson Lo szerint az úgynevezett közösségi felkészültség terén Ausztrália és Új-Zéland is eredményes volt, vagyis a különböző vészhelyzetekre a társadalom széles körű, előzetes bevonásával készültek fel.

index.hu