500 gyerek érkezik naponta kísérő nélkül az USA-ba, ahol szörnyű helyzetben találják magukat

Márciusban csaknem 20 ezer gyerek lépett be felnőtt kísérő nélkül az Egyesült Államokba, ahol a korábbi szigorú szabályok után Joe Biden részben enyhébb előírásait nehezen tudják követni a hatóságok. Így aztán gyerekek ezrei rekednek akár egy hónapra vagy még hosszabb időre is börtönszerű létesítményekben.

Joe Biden egyik első intézkedése volt, hogy a mexikói határon enyhített a Donald Trump hivatali idejében bevezetett embertelen szabályozáson. A változás igen szembetűnő, és nem csak azért, mert a két országot kétezer kilométeren át elválasztó Rio Grande mindkét oldala azóta tele van mentőmellényekkel. A helyzet – bár az új kormányzat szabályai elvileg emberségesebbek – kétségbeejtő. Rengetegen indultak el ugyanis a hír hallatán egy jobb élet reményében észak felé, igaz, a döntésükben nem csak az enyhítések játszanak szerepet.

Éjszakánként a folyó két oldalán éjjellátó szemüvegekkel néznek farkasszemet az amerikai határőrök és az embercsempészek. Éjjel a kisgyerekes családok próbálnak átkelni a határon, nappal a kíséret nélküli gyerekek. Délutánonként pedig El Pasóból egy hídon át menetelnek a visszafordított felnőttek és családok, akiket nem fogadott be az Egyesült Államok.

Bár volt már ennél rosszabb is a migrációs helyzet az Államokban – legutóbb 2019-ben, Trump alatt –, a rendszer továbbra sem tud mit kezdeni ennyi emberrel: rengetegen várnak a sorsukra, túltelítettek a bevándorlási létesítmények, még úgy is, hogy a nem kisgyermekes családokat és a felnőtteket azonnal visszafordítják a határnál.

Márciusban több mint 170 ezer migráns lépte át a határt, ami 15 éve nem látott havi rekord, februárhoz képest például 70 százalékos az emelkedés. Az eddigi – 2019. márciusi – csúcsot megdöntötte a kísérő nélkül érkezett gyermekek száma is: a 19 ezres szám duplája az előző havi adatnak és négyszerese a tavaly márciusinak. 

Ráadásul az elkövetkező hetekben, hónapokban ez a szám várhatóan tovább nő majd. Júniusra 35 ezer gyerekről kell gondoskodnia a kormánynak egy előrejelzés szerint, pedig már most is 103 százalékon működnek a menekülttáborok. Bár 2019-ben összességében rosszabb volt a helyzet, mint idén az első negyedévben, de még nagyon a „szezon” elején vagyunk, mert a legtöbben általában tavasszal és nyáron érkeznek.

A legfrissebb hír, hogy az Egyesült Államok megegyezett Mexikóval, Hondurasszal és Guatemalával, hogy a rendőrök és a fegyveres erők a jövőben nagyobb elánnal igyekeznek majd rávenni a migránsokat, ne menjenek tovább észak felé. Mexikó tízezer fegyverest vet be, ezzel próbálják megduplázni a feltartóztatott menekültek létszámát. Guatemala 1500-zal növeli a hondurasi határán levő csapatainak létszámát, és ellenőrzőpontokat hoz létre a migránsok fő útvonalán. Honduras pedig 700 rendőrrel és fegyveressel vesz részt ebben a kampányban.

A cél az utazás és a határátlépés megnehezítése

– mondta a demokrata elnök által vezetett Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki. Mindez emlékeztet a Trump-időszakra, amikor több hasonló bejelentés is elhangzott Washingtonban. 2019 nyarán például Trump maga közölte, hogy eláll a Mexikóval szembeni büntetővámok kivetésétől, mivel a szomszédos állam katonák ezreit küldte a határhoz a migránsok feltartóztatására.

Bidenék most azzal védekeznek, hogy máshogy akarnak gátat szabni az érkezők tömegének. A kegyetlen bánásmód helyett diplomáciai úton akarják elérni, hogy Közép-Amerikában csökkenjen a bűncselekmények száma, a korrupció és a szegénység, vagyis érdemben változzanak azok a fő tényezők, amelyek miatt a menekültek útnak indulnak. Az elnök – hogy lássák, komolyan veszi ezt a problémát– helyettesét, Kamala Harrist tette meg az ügy felelősévé, a mostani fegyveres megállapodás pedig az országok közti érdemi együttműködés egyik első lépése lehet.

Hogy jutottunk ide?

Hogy megértsük, mi okoz most gondot, fel kell idéznünk, mi történt az előző elnök hivatali ideje alatt. Donald Trump több keményvonalas szabályt is bevezetett, köztük a zéró toleranciát, amely alapján a határon az illegálisan bevándorló gyerekeket elválasztották a szüleiktől. Biden több szabályon is enyhített, a bevándorláspolitikája kevésbé szigorú, ám ettől még nem oldódott meg a probléma. A jelenlegi adminisztráció befogadja a kísérő nélkül érkező gyermekeket, de a felnőttek jelentős többségét továbbra is kiutasítja a Trump-érában meghozott 42-es cikkely alapján, amely a vám- és határvédelmi hatóságnak lehetővé teszi, hogy az okmányokkal nem rendelkező migránsokat visszafordítsák. A hivatalos indoklás szerint ezzel kívánják megakadályozni a koronavírus terjedését a befogadó létesítményekben.

A mostani határkrízis egyáltalán nem újdonság, pár évente újra és újra előfordul. Trump négyéves elnöksége alatt és már a kampányában is központi szerepe volt a bevándorlásnak, pontosabban a migráció elutasításának, és egyik fő ígérete is az volt, hogy a mexikói határra falat épít. (Érdekességképpen: ez egyáltalán nem az ő ötlete volt, a demokrata Bill Clinton elnöksége alatt építették meg az első, 22 kilométeres kerítést a határon, San Diegónál.)

Könyvajánló

A Trump-korszak alatti migrációs krízis, illetve ezen belül is a kíséret nélküli gyermekek sorsa a témája Valeria Luiselli, magyarul tavaly megjelent Elveszett gyermekek archívuma című regényének. Ez egyszerre egy családregény (pontosabban egy felbomló család regénye), egy apacs történelmi krónika, egy kalandregény, egy „roadmovie” (rokona ebből a szempontból a „velejéig” amerikai Úton Jack Kerouac-tól), és könyv a könyvben (rokona a „velejéig” latin-amerikai 2666 Roberto Bolanótól). Utóbbival az is rokonság, hogy a migráció és az amerikai-mexikói közös határral foglalkozik, mint Luiselli, csak a határ másik oldaláról. E mellett a – látszólagos – ellentétek könyve: zene, zaj és (el)hallgatás, rendszerezés és tervezetlenség, őshonosság és migráció, emlékezni akarás és felejteni akarás könyve, amely egyszerre fikció és dokumentumregény. Sokkal inkább aktuális, mint a magyarul szintén tavaly megjelent Ősz Ali Smith-től, amit szokás (poszt-)brexit regénynek nevezni, de amiből ez az aspektus talán a nyelv (véletlenül sem a fordítás!) miatt annyira nem jön át.

A Trump-adminisztráció bevezette a zéró toleranciát 2018 áprilisában, vagyis a gyerekeket azonnal elkülönítették a szüleiktől, amint elfogták őket. Több mint 4300 családot szakítottak szét. 2018 júniusában az elnök felfüggesztette ezt az eljárást, de ennek ellenére kormányzása alatt továbbra is szakítottak még szét családokat. Több száz dél-amerikai család a mai napig keresi a gyerekeit, mert a hivatalok nem követték elég alaposan az elszakított gyermekek sorsát. Biden az újraegyesítésükre egy munkacsoportot hozott létre.

Trump aztán a katonaságot is bevetette az erőszak és a szegénység elől menekülő, általa „karavánnak” nevezett, főként hondurasiakból álló csoport ellen 2018 októberében. Egy hónappal később az elnök tovább módosította a szabályokat, és megtiltotta a migránsoknak a menedékjogi kérelem megadását, ha két határállomás között léptek az Egyesült Államok területére. Ez mind az amerikai, mind a nemzetközi jogot sértette, és 2019 szeptemberében egy szövetségi bíróság betiltotta az alkalmazását.

2019 januárban indították el a „Maradj Mexikóban” migránsvédelmi protokollt, ami a bevándorlókat arra kényszerítette, hogy Mexikóban várják ki a bírósági meghallgatásukat. Így aztán a migránsoknak a veszélyes mexikói falvakban kellett maradniuk, sokan váltak közülük erőszak áldozatává. Ezt követően Trump megfenyegette Mexikót: ha nem állítják meg a migránsokat, az USA lezárja a határt és vámokat vet ki. Ezután Mexikó szigorúbban ellenőrizte a Guatemalával közös határát.

Júliusra mégis borzalmasan túlzsúfolttá és egészségügyileg fenntarthatatlanná vált a helyzet a bevándorlási központokban, ahol a menedékkérelmük elbírálásáig kell maradniuk a menekülteknek. Júliusban egy újabb szigorítás lépett életbe, miszerint egyes országokon áthaladók nem kérhettek menedéket. Ez főként az Afrikából, Kubából, Haitiből érkezők ellen szólt. Közben a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) razziái megsokasodtak. Augusztusban hét mississippi csirketelepen több száz migránst tartóztattak le, köztük szoptatós kismamákat és egyedülálló szülőket is.

Bár kezdetben Trump és kormánya nem igazán akart semmit tenni a koronavírus ellen, 2020 márciusában bevezették azt a 42-es cikkelyként emlegetett szabályt, amely lehetővé tette a Vám- és Határvédelmi Hivatalnak, hogy a papírokkal nem rendelkező migránsokat utasítsák ki, így előzve meg a vírus terjedését. Emiatt a menekültek többségét, köztük a gyerekeket is visszafordították a határnál, egészen novemberig, amikor egy bírói döntés értelmében a kíséret nélküli gyerekek esetében felfüggesztették ezt a gyakorlatot.

Emellett a Trump-kormányzat csökkentette a menekültügy szövetségi finanszírozását, amely miatt számos fogadólétesítmény kénytelen volt bezárni. A menekültügyi eljárást, a gyerekek befogadását is egyre jobban megnehezítették.

Ekkor lépett hivatalba Biden, aki beiktatása utáni egyik első feladataként leállíttatta a fal építését, a migránsvédelmi protokoll, a Maradj Mexikóban! alkalmazását, és intézkedett, hogy elkezdjék a Mexikóban ragadtak kérelmeinek feldolgozását. Van, aki két éve várakozik Mexikóban, hogy végre döntsenek a sorsa felől.

A 42-es cikkely azonban továbbra is életben maradt, azzal a kivétellel, hogy a kísérő nélkül érkező gyerekeket átveszik. De ugyanúgy, ahogy az előző ciklusban, képtelenek betartani a 72 órás határidőt az őrizetben tartásukra, így több száz gyerek jelenleg is börtönszerű intézményekben tölt olykor akár több hetet is.

Januárban lépett életbe egy mexikói törvény, amely megtiltotta az Egyesült Államoknak, hogy visszatoloncolja a kisgyerekes családokat a határ bizonyos részein – arra hivatkozva (és ez igaz is), hogy a mexikói rendszer túlterhelt –, őket ezért végül mégis fogadja az Egyesült Államok.

24.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük