Karikó Katalin: a kormány táblázata azt üzeni, ha öngyilkos akarsz lenni, kérj egy Pfizert

„Jaj, ne kérdezzen a táblázatról!” – mondta Karikó Katalin a Telex-nek adott interjújában, aki kulcsszerepet töltött be a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának fejlesztésében. Karikó ezt arra a felvetésre mondta, hogy a magyar kormány publikált egy táblázatot, amiben az szerepel, hogy a Pfizerrel beoltottak közül százezer emberből 32-en haltak meg, ez sokkal magasabb arány, mint amit máshol mértek.

„Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle. Félálmosan írtam rá egy választ, de nem kellett volna” – mondta Karikó. „Egy kollégám mondta egyszer, hogy soha semmi ilyen politikai dologba ne köss bele, ne legyél benne, mert belerántanak, és akármit mondasz, mindenbe belekötnek” – tette hozzá. A Pfizer-vakcinákért való tolongásra utalva azt mondta: „nem úgy nézett ki, hogy bárki nagyon elrettent volna” a táblázat miatt.

Karikó Katalin korábban Facebook-posztban reagált a megjelent táblázatra. Közölte: sajnálatosan lemaradt a táblázatból az az információ, hogy hány évesek voltak az elhunytak, ezt kötelező lett volna feltüntetni egy ilyen közleményben. Karikó Katalin úgy gondolja, a betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni, különben ez teljesen félrevezető információ.

A kormány táblázatában azonban nemcsak a Pfizerrel, hanem a Modernával és Sinopharmmal oltottak esetében is magas a halálozás. Ezért a Portfolio utánajárt a kérdésnek. Semmilyen tudományos következtetést nem vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy melyik vakcina jobb vagy rosszabb a kormányzati táblázat alapján, az viszont magyarázatra szorul, hogy miért halnak meg viszonylag sokan az oltások után koronavírus-fertőzésben – állították a Portfolio által megkérdezett kutatók. Véleményük szerint a táblázat alapján azonnal meg kell vizsgálni, hogy két oltás után miért halhatnak meg egyes emberek koronavírusban. Cikkünkben kutatók segítségét kértük, amelynek fő üzenetei:

• Nemzetközi példák alapján a nyugati típusú vakcinákkal duplán oltottak közül extrém ritka esetben halhat meg valaki koronavírusban. Az 1,4 millió duplán oltott esetében az irodalmi adatok alapján 10 fő alatti halálozást kellene produkálnia az oltási programnak, ehhez képest a kormány által közölt táblázatban 273 halálos áldozat szerepel.
• A halálozások magas számára a leglogikusabb magyarázat, hogy a koronavírusban elhunytak még jóval a védettség kialakulása előtt kapták el a betegséget, de ezt mégsem veszi figyelembe a magyar adatközlés. Erre vonatkozóan nem tartalmaz adatokat a kormányzati táblázat, de a vizsgálat megjelölt időpontját és védettség kialakulásának idejét figyelembe véve sejthető, hogy ez legalább részben magyarázattal szolgálhat.
• Ha azonban ez nem jelent teljes magyarázatot, vagyis a védettség feltételezett kialakulása után betegedtek meg és haltak meg az emberek, és más módszertani oka sincs a magas számoknak, akkor felvetődik a vakcinák hatékonyságának a kérdése.

• A nyugati vakcinák nemzetközi kutatások alapján nagyon magas hatékonyságúak, védenek a halálozástól koronavírus-fertőzés esetén, és működnek a brit mutánssal szemben is. A keleti vakcinák kapcsán kevesebb ilyen információ áll rendelkezésre.
• A Szputnyik V esetében eddig nem merültek fel kérdőjelek, hiszen ennél a vakcinánál nem volt jellemző az oltás utáni halálozás itthon, azonban a Sinopharm hatékonyságát több nemzetközi példa is megkérdőjelezi. Az Egyesült Arab Emírségekben és Szerbiában is úgy találták, hogy több esetben nem alakult ki védettség a Sinopharmmal oltottak esetében, így harmadik dózisra lehet szükség. A Pfizer és a Moderna esetében pedig a „hűtési lánc megszakadások” kérdést kell felvetni Magyarországon, amennyiben valóban második oltás után betegedtek meg és haltak meg emberek.

portfolio.hu