Belföld

Egy elnök, aki horgászik, podcastol, és bocsánatot is tud kérni

Egy éve maradt hivatali idejéből a köztársasági elnöknek. Beiktatásának évfordulóján felidézzük, hogyan lett a környezetvédelem egyik meghatározó szereplője Magyarországon.

Ma kilenc éve, hogy Áder Jánost beiktatták hivatalába. A csornai születésű politikus, aki egyébként tegnap ünnepelte 62. születésnapját, a plágiumügybe keveredett Schmitt Pált váltotta az elnöki székben. Az Országgyűlés nyolc nappal korábban, 2012. május 2-án kétharmados támogatással, egész pontosan 262 szavazattal választotta köztársasági elnökké. A tavalyi Befolyás-barométer szerint Magyarország 39. legbefolyásosabb embere.

Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában senki sem születik semmilyen közjogi méltóságra. Magyar embernek születtem. Magyarnak, és ezért hálás vagyok a sorsnak. Magyarnak, ami azt jelenti, egy vagyok azok közül, akik az anyákat édesanyának, nyelvüket anyanyelvnek, országukat hazának hívják

– mondta Áder János 2012. május 10-én, beiktatásának napján.

Áder János hivatali ideje alatt eleinte inkább külpolitikai és diplomáciai feladatokra is koncentrált. Igyekezett a szomszédos országokkal meglévő, de rendezetlen dolgok végére pontot tenni. Sikerült például egy régóta húzódó ügyet is megoldani. Ez volt az, amikor bocsánatot kért a szerbektől. Ezzel elérte, hogy a magyarok kollektív háborús bűnösségét kimondó, második világháborús határozatot a szerb kormány hatályon kívül helyezte.

Figyelme azonban egyre inkább a környezetvédelem felé irányult. Igaz, már uniós képviselőként is felhívta a figyelmet a globális felmelegedés káros hatásaira. Jó ügyekért harcolt, amikor az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságában kapott helyet. Elérte, hogy a cianidos bányászati technológiákat az unió betiltsa, és megakadályozta, hogy Szentgotthárd szomszédságában felépítsenek egy égetőművet.

Szívügye a vizek megóvása is. Köztudott róla, hogy kiváló horgász. Talán emiatt is áll ez a téma közel hozzá. Két éve a budapesti Víz Világtalálkozó fővédnökeként kiemelte, meg kell akadályozni, hogy a vízhiány miatt 2030-ra 700 millió embernek el kelljen hagyni az otthonát. Áder János idén a Víz- és Klímaügyi Vezető Testület tagja is lett. A szervezet célja, hogy a vízgazdálkodás és a klímavédelem terén megfogalmazott globális célok végrehajtását előmozdítsa.

A köztársasági elnök mindezek mellett azt hangsúlyozza, hogy a globális problémákra rendszerszintű és helyi megoldások is kellenek. Ezért létrehozta a Kék Bolygó Alapítványt is. A szervezet azon túl, hogy zöld startupokat finanszíroz, óvodásoknak és egyetemistáknak is tart környezetvédelmi szemléletformáló programokat, táborokat, valamint ösztöndíjakat is kínál. A köztársasági elnök kéthetente környezetvédelmi posdcasttal is jelentkezik az interneten. Az első adás témája Kína 2060-ra vállalt karbonsemlegessége volt, Hosszú Katinkával pedig az amerikai pazarláskultúráról beszélgetett.

Áder János írta alá, a magyar parlament pedig elsők között ratifikálta 2016-ban a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, amelynek fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének felmelegedése 2 fok alatt maradjon. Az államfő többször célzott arra, hogy a népességrobbanás nem állítható meg, ugyanakkor a gazdasági növekedésről sem fognak lemondani az államok, ezért szerinte világszinten olyan változásra van szükség, hogy ugyanaz a fejlődés kevesebb energiával és szén-dioxid-kibocsátással legyen elérhető.

A politikust 2017. március 13-án az Országgyűlés 131 szavazattal újraválasztotta köztársasági elnöknek. Kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott. Bő egy hónappal később Áder János aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénymódosítást, a lex CEU-t, de más, jelentős kritikát és vitát kiváltó törvényeket is szignózott.

Áder Jánosnak, a rendszerváltás utáni Magyarország ötödik megválasztott köztársasági elnökének, hivatali idejéből már csak egy év maradt. Rajta kívül csak Göncz Árpád töltötte be ilyen sokáig ezt a pozíciót, 1990 és 2000 között volt államfő. Íróként és műfordítóként is tevékenykedett, lefordította magyarra A Gyűrűk Ura című regényt. 93 évesen halt meg.

Utódja a jogtudós Mádl Ferenc lett, aki egy cikluson át volt államfő. Magyarország uniós csatlakozásának jogi keretét és feltételeit, elsősorban a jogharmonizáció területén, ő dolgozta ki. 80 éves korában halt meg. 2005-ben Sólyom László volt alkotmánybíró követte, aki Áder Jánoshoz hasonlóan kiemelt ügyként kezelte a természetvédelmet. Volt, hogy viperát mentett, de emlékezetes volt a zengői radar megépítése elleni tiltakozása is, egyebek mellett a bánáti bazsarózsák védelmében.

Mindössze két évig volt államfő a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó Schmitt Pál, 2010 és 2012 között. Egyik legfőbb céljaként a magyar nyelv megőrzését és ápolását tűzte ki, ezért díjat is alapított. Sportdiplomáciai tevékenysége révén, az ő irányítása mellett lett az olimpiai mozgalom a magyar közélet meghatározó része.

index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük