Orbán Viktor előszavával megjelent a magyar modell receptkönyve

Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évről címmel könyv jelent meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) gondozásában azzal a céllal, hogy képet adjon az elmúlt tíz év közjogi, társadalmi, gazdasági és kulturális környezetének átalakulásáról. A több mint ezer oldalas kötetet Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, az MCC kuratóriumi elnöke és Mernyei Ákos, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa, az MCC jogi iskolájának kutatótanára szerkesztette. Az előszót Orbán Viktor miniszterelnök írta.

A tanulmánykötet szerkesztői szerint többen vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a 2010-2020 közötti időszak Magyarország modern kori történetének legsikeresebb időszaka volt.

Ennek az állításnak kívántak utánajárni, ezért több mint 50 szerzőt kértek fel arra, hogy mondja el véleményét, foglaljon állást ebben a kérdésben, világítson meg egy aspektust, és az egészet történeti, valamint nemzetközi kontextusba ágyazottan tegye meg.

Az utókornak is írták

Az MCC könyvbemutatóján Orbán Balázs elmondta: a vaskos tanulmánykötet a magyar modell minden elemét – szakpolitikai leágazásokkal – tartalmazza bizonyos részletekig. A magyar modell esetében egy gondolkodásmódról, vagyis a saját tengelye körül forgó Magyarországról lehet beszélni. Ennek középpontjában a magyar érdek, a nemzeti szuverenitás, és a magyar közösség megerősödése áll.

Mindent, ami szembejön velünk – a külső eseményeket, a geopolitikai törésvonalakat, a válságokat – ezen a szemüvegen keresztül nézzük

– fogalmazott az államtitkár.

Azt is mondta, hogy a magyar modell szakítás a rendszerváltás utáni húsz év, illetve az azt megelőző évtizedek gondolkodásmódjával is.

Valamiképpen visszatérés az ezeréves magyar állam eredeti működési logikájára. (…) A 21. században is ez egy értelmes kiindulópont lehet

– tette hozzá.

Orbán Balázs kiemelte: azért volt szükség erre a tanulmánykötetre, mert tartoznak az utókornak azzal, hogy megírják, mit történik velünk. Szerinte aki száz év múlva meg akarja érteni, hogy mi történik most Magyarországon, az a komolyan vehető szakmai tartalmakat keresi majd, és nem az internetes oldalak szalagcímeiből fog tájékozódni.

Mernyei Ákos elmondta: 2002 és 2010 között egy olyan szemlélet uralkodott el a kormányzatban, amely a „merjünk kicsik lenni” politikát hirdette, 2010-ben ezzel a szemléletmóddal egy teljesen radikális, egyértelmű szakítás történt, és ennek a mintakövető modellnek a helyébe lépett egy másik. A 2010 és 2020 közötti évtizedet már a Magyarországot a saját tengelye körül forgató elképzelés határozta meg.

A kötetben szereplő 50 tanulmánnyal 50 olyan területet azonosítottak, amelyek egymást részben átfedik. A miniszteri biztos azt is kifejtette: az élet számos területén az elmúlt tíz évben radikális változás ment végbe, és ez kiderül a kötetben megjelent tanulmányokból.

Mernyei Ákos szerint minden olvasó talál a maga érdeklődésének megfelelő területet. A szerzők bizonyos témákat több szempontból is feldolgoztak, olyan szakemberekről van szó, akik akár több évtizede is az adott terület szakértőinek számítanak.

A könyvbemutató panelbeszélgetésén Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója többek között arról beszélt: az ország 2010-re államcsődközeli állapotba került, és azt lehetett tapasztalni, hogy a Nyugatnak nincs ötlete, javaslata, miként is kellene máshogy csinálni a dolgokat, az Orbán-kormánynak azonban volt. Ezt nevezték el aztán unortodox gazdaságpolitikának.

Schmidt Mária szerint jelenleg politikai kormányzás van, a politika visszavette az elsőbbséget a gazdaságtól, és 2010 óta a többség érdekeit veszi figyelembe.

A kötet nem csak a 2010 és a 2020 között eltelt tíz évet összegzi, hanem azt is, milyen szellemi felkészültséggel állnak ki a magyar szuverenitás mellett a fontos szereplők. Schmidt Mária ezzel kapcsolatban elmondta: az érdekérvényesítés mindig korlátokba ütközik, de évről-évre jobban, és szélesebb körben képes a magyar nemzet a saját érdekeit képviselni, elsősorban azért mert partnereket talált.

Nagyon sok területen teljesítettünk jól és ez mind erősíti a szuverenitásunkat. A sikeres országok között kell lennünk a 21. században – vélekedett Schmidt Mária a könyvbemutatón.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint 2010-ben sokak fejében az volt, hogy újra lehet dogmamentesen gondolkodni az ország legfontosabb kérdéseiről.

Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője hosszasan kifejtette, hogy a megszorító politizálás után, 2010-től már az gondolat érvényesült: nem akarunk megszorító politikát, akkor sem, ha azt mondják, hogy kell.

Azt is megemlítette: Magyarország időben ismerte fel, hogy váltásra van szükség, és azóta is próbálja tartani a ritmust, de erősebben kell részt vennie a negyedik ipari forradalomban.

Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint semmi nem igazolódott be abból, amivel 2011-ben a médiatörvény kapcsán riogattak az Európai Unióban, és csak egy jogi köntösbe öltöztetett politikai vita zajlott. Ugyanakkor arra is kitért: minden magára adó államnak kell, hogy legyen elképzelése arról, hogy a rendelkezésére álló nyilvánosság milyen értékekre épüljön.

index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük