Megduplázták a zártkertek fejlesztését segítő támogatásokat

Az ingatlanárak elszállásával és a Covid-járvány generálta kitelepülési hullámmal ismét felértékelődtek a zártkerti ingatlanok. Az ingatlanpiaci-boom persze azzal is jár, hogy az eredetileg mezőgazdasági termelést célzó területekért az ország egyes térségeiben ádáz harcok indultak, van, ahol már százmilliós beruházást jelent egy-egy ilyen telek megszerzése, és persze akadnak válságövezetek is, ahová a városokból kiszoruló kevésbé tehetősek költöztek az elmúlt években. Így az önkormányzatok számára is sürgetővé vált e területek közművesítése és fejlesztése. A gazdák pedig elszánt lobbizásba kezdtek azért, hogy valami módon megmaradjanak mezőgazdasági termelésben ezek a területek, ahelyett, hogy medencés „szőlőültetvények” uralják például a Balaton-felvidéket.

Az eredetileg az elhanyagolt zártkerti térségekben a termelés felélesztését célzó támogatási formaként a tanyafejlesztési program részeként pár százmillió forintos kerettel 2015-ben indult zártkerti támogatási program is nagy utat járt be az elmúlt években. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztersége idén még az önfenntartás volt a fő fókuszban, Nagy István agrárminiszter 2019-ben úgy fogalmazott a program kapcsán, hogy a cél, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön. A mostani kormányhatározat vonatkozó sorai már úgy fogalmaznak, hogy a genetikai sokféleség megőrzése, a környezet védelme, a külterületekhez kapcsolódó népi építészeti és szakrális értékek megóvása, valamint a vidéki tájfenntartás érdekében támogatják a Zártkerti Programot.

A 2017-től önállósodott Zártkerti Program az elmúlt években átlagosan 2 milliárd forintos költségvetési keretből gazdálkodott, tavaly azonban a beérkező igények hatására 2,4 milliárdra emelték a keretét.

A LEGFRISSEBB MAGYAR KÖZLÖNYBEN PEDIG MÁR 5 MILLIÁRD FORINT TÁMOGATÁST HAGYOTT JÓVÁ A KORMÁNY A 2021-ES PROGRAMRA.

A 2019-es pályázatokon a települési önkormányzatok, illetve ezek konzorciumai pályázhattak, ha vállalták a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztését, nem utolsósorban pedig a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradásának biztosítását. A támogatási maximum pályázatonként 10 millió forint volt, kivéve, ha energetikai fejlesztéseket terveztek a helyhatóságok, mivel akkor pályázatonként 20 millió forint volt a plafon.

Korábbi összesítések szerint Magyarországon hozzávetőlegesen 200 ezer hektárnyi területen, jelentős részben elhanyagolt állapotú, megközelítőleg 1,15 millió klasszikus zártkerti ingatlan található.

index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük