Az elszálló árak miatt lépnie kellett a jegybanknak
Az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Reutersnek adott hétfői nyilatkozatában. Beszélt arról is, hogy a tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt,
A TARTÓS INFLÁCIÓS KOCKÁZATOKRA AZ ALAPKAMAT VÁLTOZTATÁSÁVAL REAGÁL A JEGYBANK.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint „mindenképpen fordulatot jelent a monetáris politikában”, hogy ha tényleg lesz kamatemelés a közeljövőben, hiszen legutóbb közel 10 éve emelt az alapkamaton a jegybank – a pandémia alatt volt, hogy a Matolcsy György vezette MNB „effektív kamatemelést végrehajtott” az egyhetes betéten keresztül, de ezt leszámítva nem volt monetáris szigorítás, így a hétfői hírek az eddigi kommunikációhoz képest fordulatot jelentenek.
A fordulat ellenére a szakértő arra azért felhívta a figyelmet, hogy abból a szempontból talán nem voltak meglepőek Virág Barnabás szavai, hogy a márciusi inflációs jelentés megjelenésekor, illetve a márciusi kamatdöntő ülés után a jegybank már elég erőteljesen azt kommunikálta, hogy látja a felfelé mutató inflációs kockázatokat, azonosította azokat a tényezőket, amik a vártnál magasabb inflációhoz vezetnek, és jelezte, hogy kész lépni, amennyiben az szükséges.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint meglepő volt az MNB-alelnök nyilatkozata, ugyanakkor ennek ellenére „utólag nagyon jól össze lehet rakni a képet”: a kiindulópont ugyanis az volt, hogy
A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST KÖZEL 6 SZÁZALÉKOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNNYAL TERVEZI A KORMÁNY (A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST ÉPP MOST TÁRGYALJA A PARLAMENT), AZ IDEI HIÁNYCÉL 7,5 SZÁZALÉK, MÍG TAVALY 8 SZÁZALÉK FELETT VOLT
– ez a 3 százalék alatti korábbi elvárásoktól fényévekre van.
index.hu