BelföldGazdaság

Hatalmasat alakítottak a magyar bankok, de van egy óriási bökkenő

Törlesztési, hitelfelmondási, árverezési és kilakoltatási moratórium van érvényben Magyarországon, jelen állás szerint szeptemberig;  aligha várható el ilyenkor, hogy a statisztikák mindenben valós képet mutassanak a bankok helyzetéről. Muszáj ezt megemlíteni akkor, amikor ilyen jó számok látnak napvilágot: az MNB tegnap közzétett adatai szerint az első negyedévben rekordszintű, 180 milliárd forintos konszolidált nyereséget ért el a magyar bankszektor. Igaz, cseppet sem kimagasló, 11%-os tőkearányos megtérülés mellett.

Ugyanakkor zajlik az élet a hitelintézeteknél is, és sok a kihívás, nézzük a pénzügyeket talán leginkább befolyásoló aktuális eseményeket:

  • a kormány szeptember 30-áig meghosszabbította az eredetileg tavaly december 31-ével, majd pedig idén június 30-ával kivezetni tervezett törlesztési és hitelfelmondási moratóriumot, levegőben hagyva (sőt, nemzeti konzultáció tárgyává téve) a folytatást (a 3 hónapos hosszabbítás lehetőséget ad a bankoknak a folytatásra való felkészülésre, de általános meghosszabbítást az MNB-hez hasonlóan nem támogatnak),
  • a 3000 milliárd forintos hitelkeret elérésével váratlanul kivezeti a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramot (még nem egyértelmű, hogy szűkített formában folytatódik-e), ez a keret kimerüléséhez közeledve megakasztott egy sor folyamatban lévő hitelügyletet, hiszen a bankok a hírre felgyorsították a lehívásokat,
  • a KAVOSZ bejelentette az államilag kamattámogatott Széchenyi Kártya GO programokat, amelyek 1 milliárd, illetve 250 és 100 millió forint alatti hitelméretek esetében (vélhetően kibővített felhasználási lehetőségekkel) július 1-jétől részben kiválthatják a Növekedési Hitelprogram kisebb vállalkozásoknak szóló forrásait,
  • a veszélyhelyzet végéig (vagyis jelen állás szerint az első őszi parlamenti ülés után több mint két hétig) meghosszabbították az árverezési és kilakoltatási moratóriumot,
  • dübörög a Magyar Bankholding, amelynek révén most már összehangoltan, 2023-tól pedig jogilag is egységes bankként működhet tovább a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank,
  • az OTP bejelentette, hogy Szlovénia legnagyobb bankjává válik, ennek hatása így rövidesen más leánybankokhoz hasonlóan megjelenhet a bankszektor konszolidált statisztikáiban.

portfolio.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük