Elköltözik szigetéről az olasz Robinson Crusoe

Elköltözik a szardíniai Budelli szigetéről a sajtóban olasz Robinson Crusoe-ként emlegetett Mauro Morandi. A férfi 1989-ben katamaránnal indult Polinéziába, de hajója meghibásodott, így kötött ki a szigeten. A rózsaszín tengerpartjáról ismert kis sziget előző gondnoka éppen ekkor vonult nyugdíjba, Moradni pedig megpályázta az állást, és azóta ő vigyáz Budellire.

Budelli természetvédelmi terület, kincseire mindig nagyon vigyáztak. A rózsaszín tengerparton nem szabad se sétálgatni, se a vízében fürdeni. Viszont hajóval fel lehet keresni, és egy vezető társaságában be lehet járni a szigetet egy erre kijelölt kis úton. A sziget korábban egy cégé volt, egészen 2016-ig, amikor egy szardíniai bíróság úgy határozott, Budellit vissza kell adni az államnak. Most a La Maddalena Nemzeti Park felügyeli, és egy ideje már tervezik Morandit kilakoltatását, mert a szigetet környezetvédelmi megfigyelőközponttá akarják alakítani.

„Feladtam a harcot”- mondta Morandi. ”32 itt töltött év után nagyon szomorú vagyok, hogy el kell hagynom a szigetet. Azt mondták, hogy munkálatokat kell végezniük a házamon, és úgy tűnik, hogy most komolyan is gondolják.”

A férfi egy tengerre néző, második világháborús bunkerben él a szigeten, ezt az épületet is a megfigyelőközpont részévé szeretnék tenni. A hatóságok arra hivatkoznak, hogy a férfi engedély nélkül végzett átalakításokat a bunkeren.

Morandi feladata az volt, hogy rendet tartson, tisztítsa a tengerpartot, és ő kísérgette a látogatókat, akiknek a sziget sajátos ökoszisztémájáról mesélt.

2017-ben, amikor először reppentek fel a hírek arról, hogy elküldenék Budelliról, 17 ezren írták alá az ez ellen tiltakozó petíciót. „Nincs máshol otthonom. Azt megértem, hogy munkálatokat kell végezniük a szigeten, és elfogadom, ha erre az időre el kell mennem, de szeretném tudni, hogy visszajöhetek-e, és lehetek-e továbbra is a sziget őrzője” – mondta akkor Morandi.

A férfi a közeli La Maddalena szigeten fog lakni, egy kis lakásban. „A város mellett fogok élni, szóval csak vásárolni megyek majd oda, a többi időben megtartom magamat magamnak” – mondta. „Az életem nem fog sokat változni, így is látni fogom a tengert.”

A szíve azért nagyon fáj a sziget miatt.

„Remélem valaki más is úgy tud majd vigyázni rá, ahogy én tettem.”