Belföld

Szexuális visszaélések ellen készülődnek az irodalomban

A téma nemcsak a színházakat, az irodalmi életet is érinti, ezért itt is felmerül egy etikai kódex kidolgozásának igénye, illetve egy olyan tér létrehozása, ahol az abban részt vevők fizikailag, lelkileg egyaránt biztonságban érezhetik magukat. A szexuális és hatalmi visszaélésekről és azok orvoslásának lehetőségeiről szóló FB-beszélgetést Karafiáth Orsolya író-költő vezette, a beszélgetőpartnerek pedig Czinki Ferenc, a Szépírók Társaságának új elnöke, Deres Kornélia, Tallér Edina és Németh Gábor írók, a Szépírók Női Érdekvédelmi Fórumának (SZÍN) tagjai és Wirth Judit jogász voltak (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen, NANE).

Noha a szexuális és hatalmi visszaélésekről egyre több szó esik idehaza is, néhány színházat leszámítva erre vonatkozó, főleg gyakorlatban is működő szabályozás még nemigen létezik a különböző művészeti közegekben. Ahol igen, ott is nagyon friss. Nem is igazán van ebben tapasztalat, a 2017-ben a Marton-üggyel elindult #metoo és az utána következő esetek (Kerényi Miklós Gábor, Gothár Péter, Eszenyi Enikő, az Operettszínház abúzusai) egyelőre csak széles körű társadalmi elutasítást, semmint konkrét cselekvési tervet vontak maguk után. A művészvilág még nem heverte ki a sokkot, nincsen nyoma sem bűnhődésnek, sem bocsánatkérésnek.

  • Kerényi Miklós Gábor rendez;
  • Gothár Péter filmjét a közelmúltban mutatták be;
  • Eszenyi Enikőt a Kecskeméti Katona József Színház kérte fel rendezésre;
  • Marton László meghalt.

Ezt a hiányt ismerte fel kiválóan a Szépírók Társaságának Női Érdekvédelmi Fóruma, mely fórum ősszel konkrét szöveget dolgozna ki, azt letenné a testület elé, majd legkésőbb tavasszal megszavaztatná.

index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük