Kemenesi Gábor: ellepik Magyarországot a trópusi betegségeket terjesztő inváziós szúnyogok
Már Magyarországon is jelen vannak azok az inváziós szúnyogfajok, amelyek trópusi betegségeket terjeszthetenek. Ezeknek a szúnyogoknak a térnyerését akadályozni kell még azelőtt, hogy elterjednének az általuk terjesztett betegségek is Magyarországon – mondta a Portfolio-nak Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. A biológus szerint a szúnyogok előnyt adnak az emberiség számára, hogy felkészüljön az általuk terjesztett betegségekre, szemben az olyan világjárványokkal, mint a Covid-19. Ezt az előnyt csak akkor tudjuk kihasználni, ha hatékonyan védekezünk a betegséget terjesztő szúnyogok ellen, és biológiailag gyérítjük az állományt. Ellenkező esetben az olyan betegségek, mint a Zika vírus vagy a chikungunya vírus egyre jellemzőbbé válhatnak Magyarországon.
„Az ország számos településén már most is elterjedtek az inváziós szúnyogfajok Magyarországon. Jó példa erre Barcs, ahol nagyon sok ázsiai tigrisszúnyoggal lehet találkozni, de ugyanez elmondható Budapest egyes kerületeire. A ház körül még a mostani időjárás mellett is hatékonyan szaporodnak” – mondta Kemenesi Gábor. Ez azt jelenti, hogy már hazánkban sem csak elvétve lehet találkozni ezekkel a szúnyogokkal. Magyarországon biztosan jelen van már az ázsiai tigrisszúnyog, a koreai szúnyog, valamint a japán bozótszúnyog is. Kemenesi szerint a klímaváltozás hatása kedvez az inváziós szúnyogoknak, hiszen ezek a fajok a mostanában igen jellemző váltakozó – száraz majd hirtelen nagy csapadékkal járó – időjárási körülmények közt jól érzik magukat.
A globális folyamatok elhozhatják azokat a szúnyogfajokat Európába, amelyek olyan betegségeket terjesztenek, mint a Zika vagy a Dengue-láz
– figyelmeztetett a virológus, aki már nyolc éve kutatja a Magyarországon jelenlévő csípőszúnyogokat. „Olaszországban már többször is megjelent a chikungunya-láz, ahol nagy járvány még nem alakult ki, de ízelítőt már kapott az ország az inváziós szúnyogok hatásából” – figyelmeztetett Kemenesi, aki szerint bár ez a betegség nem halálos, nagyon súlyos ízületi fájdalommal és lázzal jár, és okozhat tartós egészségkárosodást. A vírust az ázsiai tigrisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, de jelenlegi tudásunk szerint a koreai szúnyog is képes erre.
Kemenesi rámutatott: az egzotikus, trópusi vírusokat az inváziós szúnyogok is elhozhatják Európába, amelyek ezeket a betegségeket eredetileg hazájukban is terjesztik. „A klímaváltozás miatt egyre jobban érzik magukat Európa-szerte, és csak idő kérdése, hogy helyben is terjedni tudjanak ezek a betegségek, ha nem gyérítjük megfelelően, illetve elhanyagoljuk a szúnyogállományt” – fogalmazott.
Brazíliában sem gondolta sokáig senki, hogy a szúnyogok mennyire veszélyesek lehetnek, aztán futótűzként söpört végig a Zika-vírus az országon
– emlékeztetett.
Az inváziós szúnyogok hazájukban ott érzik jól magukat, ahol sötét helyek állnak számukra rendelkezésre, ilyenek az apró vízgyülemek (pl. bambuszerdő). Ma már a klímaváltozás miatt hasonlóak a körülmények az európai, magyarországi városokban is bizonyos területeken. Ezeknek a szúnyogoknak kiváló tenyésztőhelyet jelentenek a ház körüli talicskák, csatornák, apró edények némi vízzel, gumiabroncs stb. Ők ugyanis nem kötődnek árterekhez, hanem a városon belül tudnak igazán jól fejlődni. „Jellemzően szeretik az emberek közelségét, és a rossz hír az, hogy nemcsak este, hanem egész nap aktívak” – mondta Kemenesi.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem elindította a szúnyogmonitor programját. Bárki segíthet abban, hogy felkerüljenek ezek az inváziós szúnyogok Magyarország térképére. Jellemzően kontrasztos fekete-fehér csíkozásúak, de ha valaki bizonytalan abban, hogy inváziós szúnyogot lát-e, akkor lefényképezheti, és a szakértők segítenek megállapítani. De rendelkezésre áll már magyar nyelven is a Mosquito Alert telefonos applikáció.
Forrás: https://szunyogmonitor.hu. Az ázsiai tigrisszúnyogok észlelése 2020-ban
Kemenesi szerint az inváziós szúnyogok térnyerése lassú folyamat, de egyáltalán nem dőlhetünk hátra. „Egész Európában hasonló a helyzet, mint Magyarországon. Szépen lassan terejdnek, és egyre inkább elkerülhetetlenné válik, hogy ezek a szúnyogfajok mindenhol megjelenjenek” – vetítette előre. Kemenesi szerint azonban megakadályozható lenne, hogy gyors ütemben emelkedjen az inváziós szúnyogfajoknak a száma.
MEG KELL PRÓBÁLNUNK A LEHETŐ LEGALACSONYABB SZINTEN TARTANI A SZÁMUKAT, AMELY CSAK AZ INTEGRÁLT SZÚNYOGIRTÁSI MÓDSZERREL LEHET HATÉKONY, MELYNEK ALAPVETŐ PILLÉRE A BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS
– mondta Kemenesi, aki szerint a katasztrófavédelmi és kémiai gyérítés nem jelent megoldást ellenük.
Szerinte tájékoztatni kell a lakosságot, hogy miképp védekezhetnek a szúnyogok ellen, hiszen az inváziós fajok nem árterekben, hanem a házak körül fejlődnek. „Meg kell akadályozni, hogy kifejlődjenek, ez pedig a ház körüli környezet rendben tartásával, ellenőrzésével, egyszóval tudatossággal oldható meg” – vélekedett. Példaként említette, ha a hordókra vagy más eszközökre szúnyoghálót teszünk, akkor, ha ki is kelnek a nedves helyeken, nem tudnak megcsípni bennünket. Ezzel egyetlen kertben több ezer szúnyog kikelését lehet megakadályozni.
A kémiai gyérítés egyrészt hatástalan, másrészt felér az ökoszisztéma idegméreggel való leborotválásával
– mondta Kemenesi. „Ennek nincs semmi értelme, ehelyett a vírusok ciklusát kell megtörnünk, amely a biológiai gyérítéssel elérhető. Ma már könnyen meg tudjuk határozni, hogy hol élnek, kelnek ki a szúnyogok, ezért érdemes célzottan gyéríteni” – fejtette ki. A virológusok folyamatosan figyelik, hogy milyen betegségeket terjesztenek a szúnyogok, és azt is tudják, hogy hol lehet érdemes a biológiai gyérítést adott esetben lokálisan, kémiaival kiegészíteni.
Magyarországon azonban nincs kiforrott koncepció a szúnyogok irtására. Az inváziós szúnyogok jól érzik itt magukat, mert nincs a kihívásokhoz igazított modern gyérítés.
A szúnyog nem azért veszélyes, mert megcsíp és viszket a csípés, hanem a szúnyogok által terjesztett betegségek miatt
– hívta fel a figyelmet.
Kemenesiék 2012 óta vizsgálják a szúnyogokat a laboratóriumukban. Ma már a hazánkban jelenlévő összes kórokozót, parazitát vizsgálják, náluk van a legnagyobb szúnyogvírus-gyűjtemény. Vizsgálják, hogy mely vírusokat képesek átadni embereknek vagy állatoknak csípés által. „Ha pedig képesek, akkor azt kell megtudnunk, hogy hogyan lehet ezt megelőzni” – tette hozzá.
A SZÚNYOGOK NEM TERJESZTIK AZ ÖSSZES BETEGSÉGET, CSAK AZOKAT, AMELYEKKEL EVOLÚCIÓSAN ÖSSZESZOKTAK.
Habár voltak olyan hangok, hogy a Covidot is terjesztik majd a szúnyogok, de ez nem igaz. Azok a vírusok, amelyek a szúnyogokban képesek szaporodni, a nyállal csípés útján fertőzik meg az embereket, ami már ma is százmilliók életét nehezítheti meg. „A Covidot vagy a HIV-vírust nem terjesztik, de rengeteg trópusi betegséget viszont igen. Ha nem akarjuk, hogy ezek meghonosodjanak Magyarországon, akkor fel kell lépnünk ellenük” – mondta Kemenesi, aki szerint a tudomány oldaláról már megvan a válasz az inváziós szúnyogot visszaszorítására. A földrajzi felderítés és a szúnyogok vizsgálata, monitorozása adott, amelyre a biológiai irtás, a lakossági tájékoztatás és a mozgósítás a megoldás.
portfolio.hu
