Románia a hitelt is felveszi az uniós helyreállítási alapból

Románia az uniós helyreállítási alapban rendelkezésére álló teljes összegre, 29,2 milliárd euróra fogja benyújtani a nemzeti helyreállítási és ellenálló képességi tervet (RRF), amelyet a kormány előzőleg a bukaresti parlamentben is bemutat, jelentette be csütörtökön Florin Citu miniszterelnök.

A kormányfő előző napi brüsszeli tárgyalásaira utalva elmondta: Bukarest reformtörekvéseinek a megvalósítására, elsősorban infrastruktúra-fejlesztésre akarja felhasználni a helyreállítási keretet, és más államoktól eltérően nemcsak a vissza nem térítendő támogatást, hanem a kedvezményes hitel formájában álló rendelkezésére álló keretet is igénybe akarja venni.

Citu szerint ehhez megszerezte az európai partnerek támogatását, miután megnyugtatta őket, hogy Románia az eredeti tervek szerint fogja csökkenteni a költségvetési hiányt. A kormányfő szerint Románia tartja magát a vállalt költségvetési fegyelemhez, és a GDP-arányos deficitet 2024-ig 3 százalék alá csökkenti.

Citu azt is ígérte, hogy kormánya továbbra sem fog adókat növelni vagy újabbakat bevezetni. Szerinte az általa (korábban pénzügyminiszterként) garantált adóügyi stabilitásnak köszönhető, hogy Romániában javult az adózási fegyelem. A kormányfő egyébként a pénzügyi rendszer digitalizálásától – egyebek mellett a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő online csatlakoztatásától – reméli az adócsalás megfékezését és a költségvetési bevételek növelését.

A kormányfő nem részletezte, milyen összegeket irányoznak elő a tervben az egyes ágazatok számára, de a brüsszeli tárgyalásairól beszámoló román média tudni véli, hogy a keret legnagyobb, 27 százalékos részét (7,9 milliárd eurót) infrastruktúra-fejlesztésre, autópálya- és vasútépítésre használnák. Az egészségügyi rendszer 4, a helyi közigazgatás 2, az oktatás 2, az energiaszektor 1,2 milliárd eurót kapna.

A kormányfő szerint az ágazati miniszterek legfőbb dolga lesz a következő két hétben, hogy a terv minden részletét kidolgozzák, és Románia olyan tervet nyújtson be, amelyet Brüsszel gyorsan elfogad.

Újságírói kérdésre válaszolva Citu elismerte, hogy a helyreállítási alap érdekében az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) is konzultálnia kell. A PSD folyamatosan bírálta a bukaresti jobbközép koalíciós kormányt, amiért a kormánypártok nem egyeztetnek az ellenzékkel PNRR-ről, holott parlamenti ciklusokon átnyúló reformokról és hitelekről van szó. Marcel Ciolacu PSD-elnök szerint Brüsszel most a szociáldemokratáknak adott igazat, és a „parlament elé küldte Citut a tervvel”.

Korábban a PSD kilátásba helyezte: nem biztosítja a kétharmados többséghez szükséges szavazatokat az uniós sajátforrás-egyezmény ratifikációjához, ha a kormány nem rendez parlamenti vitát a tervről. Ily módon az egész uniós alap veszélybe kerülhet, létrehozásához ugyanis a tagországi hozzájárulások növelésére van szükség, ezért az Európai Unió Tanácsának erről szóló rendeletét minden tagországnak ratifikálnia kell. (MTI)