ÁSZ-elnök: el kellene halasztani állami beruházásokat, hogy biztosan csökkenjen év végén az adósságráta

Az ÁSZ vezetőinek főbb üzenetei tételesen

A novekedes.hu oldalon megjelent terjedelmes cikk néhány fontosabb üzenete saját összefoglalásunkban:

• A bevezetőben rögzíti a két szerző: fontos kérdés azt eldönteni, hogy 2022-ben az újraindítás legyen-e a fő költségvetési prioritás, vagy a gyors gazdasági növekedés miatt inkább a tartalékolás, azaz a többlet bevételek adósságcsökkentésre fordítása. Úgy látják, hogy „Ma még ez a kérdés – többek között az uniós források beérkezése időpontjának bizonytalansága miatt – nem eldönthető.” Mindenesetre a cikkben szempontokat mondanak arra, hogy inkább a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése, az állami beruházások visszafogása és így a költségvetési tartalékolás, az adósságráta biztosan megtörténő lefaragása kell legyen a fontos cél.
• Az ÁSZ két vezetője az újraindítás kapcsán a foglalkoztatás területén két főbb feladatot is azonosít: 1.) „kiemelt feladat a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok arányának a csökkentése”, mert szerinte ezen a téren 2016-2019 között 11%-on stagnálás volt, 2.) „megfontolandó, ésszerű állami intézkedési irány annak elősegítése, hogy munkavállalók a digitális gazdaság kihívásainak meg tudjanak felelni, mivel a felgyorsuló digitalizációs folyamatokhoz sokan nem tudnak segítség nélkül alkalmazkodni.”
• A béremelések és a termelékenység kapcsán rámutatnak: „Ha a gazdaság dinamizálása a vásárlőerő bővítését indokolja, akkor a bruttó bérek növelésének ösztönzése helyett inkább a nettó keresetek emelésének lehetőségét lenne célszerű mérlegelni a személyi jövedelemadó további mérséklése révén.” (Ezt a kérdést egy tegnapi interjúban is felvetette az ÁSZ-elnök, akár 0%-ra csökkentett szja formájában – a szerk.) Úgy látják: „A minimálbér jelentősebb emelése viszont racionális lépés, mivel a legalacsonyabb bérek növekedése mellett hozzájárul a gazdaság kifehéredéséhez, és magasabb hatékonysági követelményt állít a foglalkoztatással szemben.”
• A beruházások terén arra mutat rá a két szerző, hogy a válság során ésszerű lépés volt az állami beruházások felerősítése, „A piaci alapú beruházások ismételt gyors felfutása esetén azonban a beruházási erőforrások piacain túlkereslet alakulhat ki, amely a beruházások elhúzódását, megdrágulását és – az amúgy is magas – importhányadának további emelkedését okozza.” Emiatt úgy látják: a következő hónapok kulcskérdése az, hogy az államon kívüli szereplők beruházási aktivitása milyen gyorsan emelkedik. Azt hangsúlyozzák: „Dinamikus emelkedés esetén célszerű az állam beruházási és beruházás ösztönzési aktivitását visszafogni. Ennek egyik eszköze, hogy az állam kevesebb beruházást indít el, a másik eszköze pedig az, hogy kisebb mértékben előlegezi meg a többi szektorok beruházásának támogatását.”
• Az ÁSZ vezetői szerint e két eszközzel nemcsak a túlfűtöttséget lehetne fékezni, hanem költségvetési tartalékokat is lehetne képezni, és ezek a „költségvetési megtakarítások hozzájárulnának az államháztartási egyensúly gyorsabb helyreállításához is.” Szerintük a 2022-es költségvetésbe betervezett több százmilliárd forintos Beruházási Alap „elvileg alkalmas lenne e tartalékolási funkció betöltésére is”. Azt is felvetik, hogy „az előlegek kifizetését szorosabban össze lehetne kapcsolni a beruházás előkészítettségével, és annak minőségével.”
• Rámutatnak, hogy nagy bizonytalanságot jelent költségvetési szempontból is az, hogy mikor fogadja el az Európai Bizottság a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) és érzékeltetik, hogy ez 2022-re is átcsúszhat, sőt akár 2023-ra is. Amíg a brüsszeli elfogadás nem történik meg, addig tisztán magyar költségvetési kockázatra lehet megindítani itthon a programban vállalt intézkedéseket és nem lehet velük szembeállítani a majdani uniós finanszírozást, így addig növelik mind az uniós módszertan szerinti hiányt, mind az államadósságot, így az év végi adósságrátát is.
• A HET és a költségvetés összefüggése úgy néz ki röviden, hogy a HET elfogadása után rögtön megkapna a magyar állam 326 milliárd forintnyi előleget Brüsszelből, amivel a módosított 2021-es költségvetés már eleve számol, illetve kiadási oldalon már be is tervezett 450 milliárd forintnyi kiadást a kormány. Ha viszont a HET-et nem fogadják el idén, de a 450 milliárdos kiadás idén megvalósul, akkor „a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiánya 450 Mrd forinttal emelkedik, a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya és a tényleges államadósság pedig az elmaradt bevétel összegével, azaz 326 Mrd forinttal nő”.

portfolio.hu