Drámai ütemben nőtt meg az öngyilkosok száma Magyarországon
A 444.hu cikke szerint nagyot ugrott az öngyilkosságok száma 2020-ban: 1706-an vetettek véget az életüknek, míg 2019-ben 1550-en.
EGY ÉV ALATT 10%-KAL NÖVEKEDETT TEHÁT A BEFEJEZETT ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA, AMI A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA PÉLDÁTLAN MÉRTÉKŰ.
A több öngyilkos elsöprő részét a férfiak adták tavaly: hárommal több nő és 153-mal több férfi lett öngyilkos 2020-ban, mint 2019-ben. A férfiaknál ez 13 százalékos növekedést jelent, míg a nőknél az 1 százalékot sem éri el.
Mintha jelentkezett volna még egy „fertőző betegség”, ami nemek szerint válogat
– mondta Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke, akinek egyelőre csak hipotézisei vannak, mi állhat a háttérben.
A szakember szerint elképzelhető, hogy azokban a családokban, ahol a hagyományos nemi szerepeket követik, a válság miatt munkájukat vesztett, családfenntartó férfiak nehezebben viselték a megélhetési gondokat.
Ennek alátámasztásához látnunk kellene az öngyilkosok korosztályi megoszlását, amit még nem hoztak nyilvánosságra.
A portál azt is kiemeli, hogy a vírus megjelenését követő első hónapokban a világ több országában kimutatták, hogy visszaesett az öngyilkosok száma. Egy tanulmány szerint ugyanis a szorongással, stresszel, félelemmel járó társadalmi trauma sokakban először az összetartozás, a szolidaritás érzését ébresztette fel. A magyar öngyilkos esetek időbeli lefutását a tavalyi évről azonban nem ismerjük.
A cikk arra is kitér, hogy a karantén, a magán, a létbizonytalanság sokaknál okozhatott mentális terhet, és a pszichés betegséggel küzdő embereknél megnő ilyenkor az öngyilkosság kockázata, abban az esetben pedig még inkább, ha nem jutnak megfelelő ellátáshoz. A pszichiátriai ellátás pedig megszenvedte a koronavírus hullámait, a kórházakban rendre vonták el az ágy- és személyzeti kapacitásokat innen.
A pszichiátriai osztályok egy részét még augusztusban, hetekkel a harmadik hullám lecsengése után is takaréklángon működtették – írja a lap. Közben a depresszióval, skizofréniával, bipoláris zavarokkal küzdő betegeket a járóbeteg-ellátás hiányosságai is megviselhették.
„‘A járvány akkora csapást mért az általános egészségi állapotra és az ellátás hozzáférhetőségére, hogy azt egy jól funkcionáló rendszer is nehezen bírna ki. A magyar egészségügy pedig megroppant ebben” – fejtette ki Szekeres György.
portfolio.hu
