Belföld

Matolcsy György: hét fontosabb hatása van a járványnak, változni fog az adó- és biztosítási rendszer is

A koronavírus-járvány negyedik hullámában több olyan tendenciát is összefoglalt hétfői cikksorozatának mai felvonásában Matolcsy György jegybankelnök, amelyek a járvány hosszú távú következményei lehetnek és, amelyek jelentősen átformálják működésünket. Hét főbb területet fogalmazott meg a mai cikkében, köztük másodikként azt, hogy „felértékelődött az egészség és az egészséges életmód”. Ennek kapcsán vázolja azt, hogy „az állam rövidesen megérti, hogy a meggyőzés minden eszközével segíteni kell a tömeges átállást az egészséges életmódra. Ebbe az irányba lép majd az adórendszer, a biztosítási piac és a reklámpiac egyaránt.”

A jegybankelnök a hosszú távú hatások közül az alábbi hetet emelte ki, majd röviden leírta, hogy miket gondol az adott téma kapcsán. Ezek bemutatásánál mi csak néhány mondatot emelünk ki a teljes terjedelmében a Magyar Nemzet oldalán elérhető cikkből:

  1. Minden téren megerősödött a biztonság értéke. A téma kapcsán rámutat, hogy „2020–2021-ben a biztos állások iránti igény újra az első helyre ugrott.” és azt is megjegyzi, hogy „Felerősödött a pénzügyi megtakarítás mint érték. Megerősödött a saját, biztonságos otthon értéke, ami felértékeli a kertes családi házakat. A középosztályban a biztonságos pénzügyi befektetések (állampapírok) jelentősége tovább nőtt.”
  2. Felértékelődött az egészség és az egészséges életmód.  A téma kapcsán rámutat, hogy „Mindenkiben tudatosult, hogy a járvány aszimmetrikusan hatott az egészség terén: erősebben érintette a gyenge és gyengébben a jobb egészségi állapotban lévőket.” Azt is kiemeli, hogy „Az egészségügyi rendszer már régen esedékes fordulata egyszerre indult el a ma is legjobb állami intézményekben és a magánegészségügyben.” A jegybankelnök úgy látja, hogy „A magyar középosztály megkezdte az átállást az egészséges életmódra. Az állam rövidesen megérti, hogy a meggyőzés minden eszközével segíteni kell a tömeges átállást az egészséges életmódra. Ebbe az irányba lép majd az adórendszer, a biztosítási piac és a reklámpiac egyaránt.”
  3. Elérkezett a nehéz és kemény döntések kora. A felvetés kapcsán arra gondolt Matolcsy, hogy „Azok jártak jobban, akik a legnehezebb személyes döntéseket hozták meg – pályamódosítás, életmódváltás, gondolkodási minták cseréje –, és azok vannak ma nehezebb helyzetben, akik erre még nem vállalkoztak.”
  4. A digitális átállás egy évtizedet nyert. Ennek kapcsán többek között azt rögzíti a jegybankelnök, hogy „A válság és a járványkezelés egyik nyertese a digitális átállás. Az online oktatás, az online kereskedelem, az online ügyintézés, az online üzleti tárgyalás, az online egészségügyi szolgáltatás annyit fejlődtek egy év alatt, mint amire 2030-ig számíthattunk.”
  5. A digitális átállás felgyorsulása új üzleti szektort teremt. Itt azt emeli ki Matolcsy, hogy „A járvány egy sor új online szolgáltató vállalkozást hozott létre és indított el az „egyszarvú” céggé válás (egymilliárd dolláros tőzsdei érték) felé. Magyarországon is elindult az üzleti szektor átrendeződése. Ennek iránytűje a digitális átállásban való részvétel.”
  6. Felértékelődnek a technológiai cégek. A téma kapcsán azt emeli ki Matolcsy, hogy „A járvány egy sor olyan korábbi folyamatot felgyorsított fel, amelyek 2000 után indultak, és 2030-ra volt várható az adott területen a fordulat. Ez minden területen előbb következett be, 5–15 évet gyorsultak a korábbi változások.” Rámutat, hogy az elektromos és önvezető autózás terjedése miatt „Magyarország az autóiparban jó eséllyel kerül újból a nyertesek közé, de érdemes figyelni a többi fordulatra is.” Itt a mesterséges intelligencia (AI) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiák térnyerésére figyelmeztet.
  7. Megerősödik a hosszú távú fenntarthatósági gondolat és a fenntartható gazdaságra való átmenet. Itt a fenntarthatóság a kulcsszó és Matolcsy rögzíti, hogy „Így van ez a klímaváltozás terén is, ezért felgyorsul a megújuló energiák, különösen a napenergia hasznosítása és az átállás a fosszilis korszakról a posztfosszilis korra. A fenntarthatóság gondolata a foglalkoztatás, a pénzügyi egyensúlyok, a növekedés, az infláció, a globális, regionális és lokális kereskedelem területein vezető szemponttá válik.”

A fentiek után azzal zárja a felsorolást a jegybankelnök, hogy kijelenti:

Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.

portfolio.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük