300 évig élnének a Szilícium-völgy milliárdosai

A Szilícium-völgy milliárdosai mérhetetlen vagyonukat az emberi élet meghosszabbítását célzó projektekbe öntenék. Kérdés, hogy valóban profitálna-e a szupergazdagok új hóbortjából az emberiség, vagy a természetellenesen hosszú élet mindörökké az elit kiváltsága marad majd.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az olümposzi istenek örök élete még egy jó ideig hiú ábránd marad, de egyes kutatások szerint bizonyos orvosi eljárásokkal és gyógyszeres kezelésekkel az emberi élet várható időtartamát akár 200, vagy 300 évre is ki lehet majd tolni. A kérdés, ami megosztja a szakértőket és a közvéleményt, hogy vajon mindez csak egy szűk kör, a legvagyonosabbak kiváltsága lesz, vagy idővel szélesebb rétegek is részesülhetnek majd belőle.

Számos technológiai megoldás, amit korábban csak a tehetősebbek élvezhettek, ma tömegeket szolgálnak ki. Igaz ez a repülésre, az okostelefonokra és sok gyógyszerre is. Legalábbis ezt állítja Stefan Schubert a London School of Economics and Political Science „hatékony altruizmusra” specializálódott kutatója.

A Skype társalapítója, Jaan Tallinn szerint a spontán halál már önmagában “morálisan helytelen”, így az élet meghosszabbítására irányuló erőfeszítések erkölcsileg igazoltnak tekinthetők. Szerinte az early adopterek mindig többet hajlandóak fizetni egy technológiáért, mint amennyiért a tömegpiacon el lehetne adni. Ez a réteg ráadásul mindig nagyobb kockázatot is vállal. A piac kockázatos és drága jellege pedig exkluzívvá teszi magát a végterméket is. Szerinte azt követelni, hogy egy szolgáltatás mindenki számára elérhető legyen, mielőtt bárki is használta volna, kontraproduktív.

Sean Ó hÉigeartaigh, a Cambridge University egzisztenciális kockázatokkal foglalkozó kutatója szerint rengeteg előnye van az élethosszabbító kutatásoknak olyan betegségek megelőzésében és kezelésében, mint az időskori demencia és különböző szívbetegségek. Néhányan amiatt aggódnak, hogy a föld véges erőforrásai nem lesznek majd képesek ellátni egy megnövekedett életkorú populációt, de Ó hÉigeartaigh szerint, mire ez valóban aktuális lesz, addigra stabilizálódni fog a népesség a föld számos pontján. Hozzáteszi ráadásul, hogy mire az élethosszabbítást kutatók valós eredményeket is fel tudnak mutatni, addigra már az eutanázia is sokkal elfogadottabb lesz társadalmilag.

Nem mindenki gondolja viszont, hogy valóban helyes ezt a sok milliárdot ilyen fantaszta projektekbe ölni. Jon Crowcroft, a Cambridge University számítástechnika professzora, szerint ugyanis, „vajmi kevés értelme van sokáig élni egy haldokló bolygón”. Szerinte okosabban tennék a milliárdosok, ha ezeket a pénzeket a klímaváltozás hatásait csökkentő technológiákba fektetnék.

Bezos – aki jelenleg a világ második leggazdagabb embere Elon Musk után – már vagyonokat áldozott az Altos Lab nevű „fiatalító” startup kutatásaira. A cég kutatói biológiai újraprogramozással próbálják lassítani az öregedési folyamatot. Larry Ellsion, Oracle alapító, pedig szintén százmilliókat költött már idősödéssel kapcsolatos kutatásokra. Eközben az Alphabet alapítói, Sergey Brin és Larry Page, elindítottak egy Calico névre hallgató vállalatot, ahol a kutatók egerek életútját követve, olyan biomarkereket próbálnak kimutatni, amelyek elárulják, hogy a cukorbetegség és az Alzheimer kór jelen van-e a szervezetben.

Az élethosszabbítás egyik legnagyobb szószólója a Paypal és Palantir alapító Peter Thiel. Ő 2006-ban 3,5 millió dollárt fektetett egy nonprofit szervezetbe, amely öregedésgátló technológiákkal kísérletezik. Ezt az összeget azóta 7 millió dollárra emelte. Thiel, Bezos-szal együtt, egy olyan céget is támogat, amelynek célja, hogy felszámolja a fejlett világ betegségeinek egyharmadát.

portfolio.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük