Súlyos utóhatásai vannak Magyarországon a koronavírus-járványnak

Hivatalos válasz nincs, tapasztalatok vannak

A magyar koronavírus-adatok újra felszálló ágban vannak, ezért a Portfolio a napi adatok elemzése mellett kíváncsi volt arra, hogy a betegség hosszútávú hatásaival kapcsolatban eddig milyen tapasztalatok gyűltek össze. A Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszolt a megkeresésünkre, a long- és poszt-Covid tüneteket kezelő egyik egészségügyi intézmény, a Semmelweis Egyetem pedig a korábban megjelent szakértői anyagait ajánlotta figyelmünkbe. Sikerült elérnünk viszont Zacher Gábort, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosát, aki tapasztalatokat osztott meg velünk a betegség hatásairól.

A Hatvani Kórházban hosszabb előjegyzéssel ambulanciát működtetnek a poszt Covidos betegek kezelésére. „Cifra dolgok jönnek elő. A tüdő kötőszövetes károsodását, vagy a szívizomgyulladást még értettük, de azt, hogy a betegség után valakinek miért hullik foltokban a haja, miért csak 3 kellemetlen szagot érez, a többit pedig nem, vagy miért vannak bőrérzékelési zavarai, amit semmi sem magyaráz, az számunkra is furcsa volt” – sorolta a poszt-Coviddal kapcsolatos eddigi tapasztalatokat Zacher Gábor.

AZ ORVOS SZERINT VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ, HOGY SOK POSZT-COVID TÜNETTEL RENDELKEZŐ BETEG MEG SEM JELENIK A RENDSZERBEN,

mert ha a vírust már több hete nem lehet kimutatni a szervezetében, de vannak például szívritmuszavarai vagy alvással kapcsolatos problémái, lehet, hogy csak a háziorvosa ír fel számára különböző gyógyszereket, de nem jelentkezik az illető egy speciális ambulancián.

Visszatérő rémálmok, memóriazavar

Zacher Gábor beszámolt olyan esetről, amikor valaki csak a vas, a szalámihéj és az ázott pulikutya szagát érezte a betegség után, a többi szagot nem. Illóolajok 20-25 másodperces szagoltatásával próbálták őt visszahozni a szagok világába, egy idő után sikerrel. Az egyik férfi betegük bőrégéssel kapcsolatos problémájára is sikerült megoldást találni. Ő mindig ugyanott érzett égő, viszkető érzést, ha felöltözött. Sem bőrirritációt jelző hagyományos tünetei, sem idegrendszeri, vagy idegvégződésekkel kapcsolatos problémái nem voltak. Speciálisan, a koronavírus után jelentkeztek ezek a tünetek, nála is sikerült ezeket csillapítani. Más kérdés, hogy az orvosok nem tudják, hogyan.

NINCSENEK MÉG EZEKRE A KORONAVÍRUS UTÓHATÁSOKRA BEVETT KEZELÉSI PROTOKOLLOK, MONDTA A FŐORVOS, AKI SZERINT TULAJDONKÉPPEN KÍSÉRLETEZNEK A KÜLÖNBÖZŐ TERÁPIÁKKAL.

„Vannak, akiknek visszatérő rémálmaik vannak, de olyan is akad, aki memóriaproblémákkal küzd. A memóriazavarnál például jó terápiának bizonyult a verstanulás. Még nekünk is nagyon sokat kell tanulnunk ezeknek a hatásoknak a kezeléséhez. Nemzetközi sztenderdek sincsenek nagyon erre” – összegzett Zacher Gábor. Sok betegnél egyébként pszichoszomatikus tüneteket is tapasztalnak. Például, teljesen indokolatlan fulladást, amikor már rég nincs a szervezetében a vírus. Az esetükben a pszichoterápia jelent megoldást, hogy le tudják küzdeni a betegséggel kapcsolatos félelmeiket.

Nyitottak a klinikák, gyerekeket is kezelnek

Már júniusban megnyitott az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinikán az a részleg, amely azt vizsgálta, ha valakinél a vírus eltűnése után maradtak a gasztroenterológiai panaszok. Tapasztaltak olyat is, hogy egyes betegnél a koronavírus-fertőzésen átesettség májenzim emelkedéssel járt együtt. Nyár végén a Semmelweis Egyetem szintén arról számolt be honlapján, hogy tovább bővült a gyermekek poszt-Covid ellátása. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika után a Szent Rókus Klinikai Tömbben található Semmelweis Egyetemi Szakrendelő Intézetben is kezelik mér azokat a gyerekeket, akiknek korábban bizonyítottan koronavírus-fertőzésük volt, és tartósan különböző tünetektől szenvednek.

AZ EGYETEM TÖBB ORVOSA ARRÓL SZÁMOLT BE, HOGY A KORONAVÍRUS-FERTŐZÉS UTÁN 6-8 HÉTTEL A SZŰNNI NEM AKARÓ LÉGÚTI PANASZOK TAPASZTALATAIK SZERINT MÁR POSZT-COVID TÜNETNEK SZÁMÍTANAK.

Így ajánlatos azokkal a gyermekekkel orvoshoz fordulni, akiknél megmaradt a nehézlégzés, a köhögés, de a fáradékonyság és a gyengeség is ezek közé tartozhat. Az is poszt-Covidra utal, ha állandó a végtagzsibbadás, a fejfájás, a szívdobogás-érzés vagy a mellkasi fájdalom. A Semmelweis Egyetem orvosai is megemlítették a bizonytalan, mással nem magyarázható kiütéseket, de a hasmenést vagy a visszatérő hasi fájdalmakat is. Szintén érdemes felkeresni az orvost, ha szorongás, depresszió, alacsonyabb stressztűrő képesség és ingerlékenység jellemzi a fiatalt.

A Szent Rókus Klinikai Tömb gyermekpulmonológiai szakrendelésének főorvosa, dr. Keresztes Emília az egyetem honlapjának úgy nyilatkozott, hogy megfordult már náluk olyan páciens is, akinél ezek egyike sem volt jellemző, csak épp 5 hónapja nem érzett szagokat és ízeket, ez pedig nagyon rontotta az életminőségét. Egy másik eset, hogy 3 hónappal az elszenvedett fertőzés után pánikrohamokat élt meg egy tinédzserkorú fiatal. Nála például szervi károsodásokat kellett kizárni és pszichiátriai konzultációra is szükség volt.

Március óta vizsgálják poszt-Covid tünetekkel a gyerekeket: az Egészségügyi Világszervezet protokolljai és nemzetközi ajánlások alapján dolgoztak ki nagyon részletes és minden apró tünetre kiterjedő kérdőíveket: Ezek alapján rögzítették a kötelezően elvégzendő laborvizsgálatok rendjét is. „Például nehézlégzés, mellkasi panasz esetén mindenképpen kell légzésfunkciós vizsgálat, képalkotó vizsgálat, szívultrahang, EKG, 6 perces járásteszt” – részletezte a Semmelweis Egyetem honlapján Dr. Krivácsy Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa.

A legnehezebb időszakra az számíthat, aki lélegeztetőgépen volt. Akit 30 napig, vagy idős betegnél akár 2-2,5 hónapig is lélegeztetnek, annál óhatatlanul előfordul a 20-25 kilogrammos súlyveszteség, és a jelentős mértékű izomvesztés. Az ő esetükben, akár már a lélegeztetés alatt, a fokozatos, gyógytornás terhelés jelent megoldást. A Semmelweis Egyetemen erre speciális eszközök is rendelkezésre állnak az intenzíven ápolt betegek kezeléséhez. Abszolút nem szokatlan, hogy valakit nemcsak forgat és mozgat a gyógytornász, hanem – ha az állapota ezt engedi – akár kerékpárral tartanak „formában”. Így próbálják elérni, hogy minél kevesebb legyen az izomvesztesége és minél kevésbé essen vissza a tüdőkapacitása.

portfolio.hu