Mitől robbant be most nálunk a koronavírus-járvány negyedik hulláma?

Olyan tempóban romlanak idehaza a koronavírus-járvány főbb mutatószámai (a fertőzöttek száma az elmúlt 2-3 hétben, a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők és az elhunytak száma úgy egy héttel ezelőtt kezdett durva növekedési pályára állni), hogy érdemes szétszálazni, mi okozta, okozza ezt. A lehetséges magyarázatokat veszi sorra Röst Gergely matematikus, a járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja a Portfolio.hu-n megjelent írásában.

„A vírus terjedését jellemző reprodukciós szám (hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) pedig 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett, ami magasabb érték, mint ami a második és a harmadik hullám felívelő szakaszát jellemezte. Ugyan korábban is előfordult már ilyen magas reprodukciós számunk, de csak rövid időszakokban és jóval alacsonyabb esetszámok mellett. Most viszont ez a gyors növekedés viszonylag magas esetszámok bázisáról indult meg” – írja a szakértő.

Nemcsak nálunk robbant be a negyedik hullám, hanem Közép- és Kelet-Európa más országaiban is, vagyis lennie kell közös okoknak is.

Nem lazultak az intézkedések, sőt, inkább egyre több helyen viselnek maszkot, nem nőtt meg a kontaktusok száma sem nyárhoz képest, az sem igaz, hogy többet tesztelnénk és ezért mutatnánk ki több fertőzöttet (ezzel szemben a pozitívak aránya már 20 százaléknál van a tesztelteken belül, nyár végén 1 százaléknál is kevesebb volt az arányszám, tehát a mutató a járvány terjedésére utal), és nincs adat, információ új mutáns terjedéséről sem. Ezzel szemben vannak lehetséges okok Röst szerint:

• Az alacsony átoltottságú balkáni országokban nagyon súlyos a helyzet, és az utazások miatt behurcolhatták a vírust, rásegítettek annak nagyobb ütemű terjedésére. Erre utal, hogy az Oroszországgal (ahol nincs igazán kontroll alatt a járvány) szomszédos balti államokban is nagyon romlik a helyzet.
• A szezonális tényezőknek is lehet szerepe: kissé gyengült ősz derekára sokak immunrendszere, és többet is vagyunk zárt, rosszul levegőző térben több emberrel.
• Gyengül az immunitás. Az oltások felvétele után néhány hónap elteltével a fertőződéssel szembeni védettség jelentősen gyengül, a súlyos megbetegedés elleni védelem azonban hosszabb ideig magas marad.
• Aztán ott van, hogy a különböző vírusok egymással is versengenek. „Érdekes jelenség, hogy a különböző szezonális felsőlégúti vírusok járványának csúcsa általában nem esik egybe, hanem egymást követik szinte menetrendszerűen: amikor az egyik lecseng, akkor jön a másik. A különböző vírusok egymással is versengenek. Ebben immunológiai tényezők is szerepet játszanak, kimutatták például, hogy az éppen rhinovírussal fertőzött személyeket az immunválasz miatt a SARS-CoV-2 nehezebben fertőzi meg. De van egy epidemiológiai aspektus is: ha egy vírus nagy számú megbetegedést okoz mondjuk az iskolákban, akkor sok beteg gyerek marad otthon, ami nehezíti a többi vírus terjedését. Szeptemberben a háziorvosok és a gyerekorvosok rekordszámú beteget jelentettek légúti tünetekkel, ezeknek azonban csak a töredéke volt COVID-19. Elképzelhető tehát, hogy a más légúti vírusok okozta járvány akadályozta egy ideig a koronavírus terjedését, de ezt a magyarázatot gyengíti, hogy jelenleg is nagy számban cirkulálnak más légúti vírusok is.”
• Végül lehetséges magyarázat, hogy most ért el a negyedik hullám olyan alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz, akik körében emiatt gyorsabb a terjedés.

24.hu