Így lesz kicsit zöldebb a világ 2022-ben

Szelek szárnyán

A szélenergia az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, éppen ezért kulcsfontosságú, hogy egyre több helyen lehessen hasznosítani. A szélfarmok egy részét a tengerek, óceánok part menti szakaszaira telepítik, hiszen ezeken a területeken jellemzően gyakori az intenzív széljárás. Ez azonban azért problémás, mert a szélerőműveket a tengerfenékhez kell rögzíteni, ami költséges és nem is túl környezetbarát megoldás.

A választ a víz felszínén lebegő szélfarmok jelenthetik, amelyeket így akár a partoktól távolabb is lehet telepíteni lényegesen kisebb költségekkel. Ez a technológia várhatóan idén válik rendkívül népszerűvé: a New Scientist számolt be arról, hogy Nagy-Britanniában például 24 millió fontos (több mint 10 milliárd forint) befektetéssel számos hasonló létesítmény jöhet létre az előttünk álló évtizedben, de Spanyolországban és Dél-Koreában is telepítenek már lebegő szélfarmokat.

Árammal a levegőben

Hasonlóan izgalmas a fenntarthatóbb légi közlekedés alakulása. A tavalyi év során sikerrel tesztelték az első elektromos utasszállító repülőgépeket, és reménykeltő, hogy egyre népszerűbb a fenntartható forrásból származó repülőgép-üzemanyag is. Jelenleg a világ összes légi járatának 0,1 százaléka használ fenntartható üzemanyagot (sustainable aviation fuel – SAF), így a légitársaságoknak fel kell pörgetniük az újfajta kerozinra való átállást, ugyanis egy iparági megállapodás értelmében 2025-ig 5 százalékra kell emelni ezt az arányt.

Tárolni az energiát

Ami talán a legérdekesebb, az az energiatárolás kérdése, ugyanis az előrejelzések szerint 2050-re minimum meg kellene duplázni az energiatermelést. Ez jelenleg a legnagyobb probléma, különösen, hogy az elektromosságot sajnos (egyelőre) nem lehet a végtelenségig akkumulátorokban őrizgetni. A megoldást a kaliforniai székhelyű Energy Vault konstrukciója jelentheti: egy több daruból álló szerkezettel óriási, 35 tonnás betontömböket függesztenek fel 75 méteres magasságban.

Amikor szükség van energiatöbbletre, egy ilyen tömböt 30 másodperc alatt leeresztenek a talajra, amivel generátorokat hoznak működésbe. Egy tömb leeresztése 1 megawatt energiát képes termelni. A cég Svájcban felépített kísérleti telepén már üzemel egy ilyen, gravitációs energiatároló, amely azonban egyelőre csak prototípus; egy teljes méretű rendszer akár hétezer betontömböt is mozgathat, amivel több ezer otthonba lehet eljuttatni a tiszta energiát. Ez egyébként az úgynevezett szivattyús tározójú erőművek működési modellje is, a darus megoldással azonban a világ bármely részén üzembe lehet helyezni egy hasonló energiatároló rendszert.

Mi a szilárdtest-akkumulátor?

Egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók, napjainkban azonban még komoly hátrányt jelent, hogy feltöltésük rengeteg időt vesz igénybe. Ráadásul a villanyautók hatótávja még csak mostanában kezdi megközelíteni a belső égésű motorral szerelt járművekét. A megoldást az úgynevezett szilárdtest-akkumulátor jelentheti, amelyben a folyékony elektrolitokat szilárd anyagra – jellemzően valamilyen oxidot, szulfidot vagy foszfátot tartalmazó kerámiára – cserélik. Ennek több hatalmas előnye is van a „hagyományos” akkumulátorokhoz képest: a szilárdtest-akkumulátor kevésbé balesetveszélyes és gyúlékony, emellett hosszabb az élettartama, ami pedig a legfontosabb, hogy nagyobb az energiasűrűsége. Ez azt jelenti, hogy a jövő e-autóiba kisebb, de nagyobb kapacitású, nem utolsósorban pedig jóval gyorsabban feltölthető akkumulátorok kerülnek majd.

Az első fecske egy Toyota képében érkezhet a világ útjaira: a japán gyártó újévi bejelentése szerint legkésőbb 2025-re piacra kerülhet az első, szilárdtest-akkumulátorral szerelt autójuk. Igaz, ez még nem teljesen elektromos gép lesz, hanem egy hibrid, mivel az egyelőre kísérleti technológiát így tudják hatékonyan tesztelni.

Színváltós elektromos 

Januárban rendezték meg a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai szakvásárát, a Las Vegas-i CES-t, ahol egy egészen különleges BMW iX modellt is bemutattak. Az elektromos SUV már kapható a kereskedésekben, a most bemutatott BMW iX Flow azonban várhatóan rendkívül népszerű lesz majd. Az autó specialitása az e-ink-alapú fényezés, ami lehetővé teszi, hogy az autó színét akár panelenként meg lehessen változtatni. Az e-tinta éppen olyan, mint amit az elektronikus könyvekben is használnak: lényege, hogy a képernyőt alkotó apró mikrokapszulákban tárolt fekete vagy fehér pigmenteket elektromosság hatására lehet mozgatni, így kialakítva az elolvasható szöveget, vagy – mint az autó esetében – átszínezve a karosszériát.

Egy töltéssel messzebbre

Az Elon Musk nevével fémjelzett elektromos autómárka sokáig piacvezetőnek számított a hatótávot tekintve, mostanában azonban már érkeznek a trónkövetelők, így muszáj volt valami újdonsággal előrukkolnia az immár texasi székhelyű cégnek. A megoldást az Our Next Energy (ONE) nevű cég által fejlesztett Gemini 001 akkumulátor prototípusa hozta el, amelynek 203,7 kilowattórás (kWh) kapacitása duplája a Tesla Model S gyári akkucsomagjáénak. Idén januárban egy speciálisan átalakított Model S segítségével tesztelték az új fejlesztést, fényes sikerrel: egy feltöltéssel 1203 kilométert sikerült autózni, ami nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a Tesla által kínált autókból a legnagyobb akkumulátorcsomag hatótávja eddig csupán 647 kilométer körül alakult.

Ha szeretnél további remek cikkeket olvasni, és mindemellett ajándék szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapni, akkor vedd meg a 2022/02-es PC World magazint vagy fizess elő! 

Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.