Itt a felhőalapú digitális közmű

Jóllehet a felhőalapú megoldások már a 2000-es évek elején megkezdték térhódításukat, az utóbbi idő újdonsága, hogy egyre inkább hangsúlyt kap az iparág-specifikus üzleti folyamatok digitalizálása és elérhetősége. Ma már elvárják a felhőszolgáltatóktól, hogy olyan megoldásokat hozzanak létre, amelyek az adott iparág és a kapcsolódó ökoszisztéma közös igényeit elégítik ki. Ezek az egyszerűen bevezethető, dobozos digitális megoldások az úgynevezett vertikális felhőképességek – áll a Deloitte legfrissebb TechTrends tanulmányában, amelyben a felhőtechnológiában kibontakozó trendeket is összefoglalják a szakértők.

Élen a hyperscalerek

A legnagyobb felhőszolgáltatók, az úgynevezett „hyperscalerek” – az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform és a Microsoft Azure – felhőalapú komplex, iparág-specifikus kínálattal jelennek meg többek között az egészségügy, a gyártás, az autóipar, a kiskereskedelem és a média számára testre szabott módon. Tipikus példa erre a turizmusban és vendéglátásban a felhőalapú foglalási és ügyfélkezelési rendszerek alkalmazása vagy a feldolgozóiparban a prediktív karbantartási tevékenységet támogató felhőalapú megoldások megjelenése.

A potenciális vevők azonban nemcsak a legnagyobbak termékeiből és szolgáltatásaiból választhatnak: olyan bevált iparági szállítók is felhőalapú, iparág-specifikus ökoszisztémát kínáló megoldásokkal jelennek meg, mint a MuleSoft, az Oracle, a Salesforce, az SAP vagy a ServiceNow. Emellett sorban állnak kínálatukkal a start-up vállalkozások, valamint a nyílt forráskódú megoldásokat kínáló szállítók is.

Mikor előnyösebb a vertikális felhő a sajátnál?

Tételezzük fel, hogy egy vállalat, időt és erőforrást nem kímélve, olyan egyedi rendszert fejlesztett ki az évek során, amely a felsővezetés szerint és a vevők visszaigazolása alapján is remekül működik. Ebben az esetben jogos lehet a kérdés a vállalat vezetőinek részéről: vajon miért is kellene megválniuk jól bevált, saját rendszerüktől, és egy felhőszolgáltató által kínált, általános tudású megoldással helyettesíteniük?

– Fontos a lehetőségek előzetes felmérése, hiszen a ma elérhető iparág-specifikus tartalmat kínáló vertikális megoldások sokkal többet tudnak, mint pár évvel ezelőtt. Ha a felhőalapú megközelítés kevesebbet ad, érdemes lehet megtartani a jelenlegi megoldást. Ha azonban digitális bennszülöttekkel versenyzünk, és a folyamataink nem egyediek, akkor megfontolandó, hogy felhőalapú vertikális megoldás mellett tegyük le a voksunkat – fogalmaz Subert Péter, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Agilis változáskezelés

A felhőtechnológia nemcsak a változás képességének megteremtésében segíthet a szervezeteknek, hanem a folyamatos változáshoz szükséges agilitás megteremtésében is. Minél kevesebb rendszerrel és folyamattal rendelkezik ma egy szervezet házon belül, annál kevesebbet kell frissítenie és üzemeltetnie holnap. A vertikális megoldások a felhőalapú rendszerek következő evolúciós fázisát jelentik. A cél az, hogy a felhőben megosztott erőforrások révén elérhetővé váljon a vertikális megoldás, amely egyfajta felhőalapú digitális közműként megfizethető és skálázható szolgáltatási infrastruktúrát jelent.

– Ha valaki a vertikálisfelhő-képességben gondolkodik, az nem azt jelenti, hogy gyökeres változásokra van szükség. A kisebb, részletekre is kiterjedő, átgondolt lépésekben haladás segít elkerülni a bonyolult, régebbi alkalmazások, kulcsfontosságú komplex forrásrendszerek megújításában rejlő kockázatokat. A vertikális felhőmegoldások sava-borsa, hogy a szoftverfejlesztők igyekeznek az adott piaci szegmensre jellemző üzleti folyamatokat beépíteni mindazon alkalmazásokba, amelyek egyébként dobozos termékekként indultak. A szoftvergyártók tehát már eleve felruházzák ezeket az alkalmazásokat olyan képességekkel, amelyek lehetővé teszik a változások gyors és pontos követését. A szervezet így dinamikusabban tud reagálni akár a piac által indukált külső, akár pedig a szervezet belső evolúciójából következő változásokra – mutat rá Subert Péter.

Óvatos a magyar piac

Magyarországon a vertikális, iparág-specifikus megoldásokat megelőzően is nagyon vegyes volt a szervezetek hozzáállása a felhőhöz. A kép azóta sem sokat változott. – Tipikus példaként említhető egy sikeres, exportra is dolgozó, a kiskereskedelemben tevékenykedő magyar vállalkozás. Vezetői egyelőre nem gondolkoznak azon, hogy pénzügyi vagy bármely más rendszerüket a felhőbe helyezzék át. Biztonságosabbnak gondolják, ha szervereik és az azokon tárolt adatok fizikailag is házon belül vannak. Reakciójuk nem volt meglepő számomra, viszont arra számítok, hogy a felhőalapú vertikális megoldások pénzügyi konstrukciójának hosszútávú megtérülési mutatói, a dobozos technológiák nyújtotta integrációs lehetőségek, a valós idejű adatszolgáltatási, analitikai képességek, kiberbiztonsági megoldások és egyéb technológiai megfontolások elgondolkoztatják a szervezeteket a felhőalapú megoldások nyújtotta lehetőségek kiaknázásán. A naprakész döntésekhez előbb-utóbb elengedhetetlen lesz, hogy a cégvezetés például azonnal hozzáférjen a konszolidált pénzügyi eredményekhez. A felhőtechnológia révén ez sokkal egyszerűbben, kevesebb integrációval, kisebb üzemeltetési költségekkel valósítható meg.

Sok magyar vállalkozásnál még az a nézet uralkodik, hogy a házon belül tárolt adatok vannak igazán biztonságban. Többen abban bíznak, hogy például a családi tulajdonban lévő hazai cégeknél, ha színre lép az új vezetői generáció, megváltozik a technológiához, így a felhőalapú megoldásokhoz viszonyulás is. Én azonban inkább hosszabb átállási folyamatra számítok – fogalmaz Subert Péter.

A tanácsadónak az a tapasztalata, hogy a pénzügyi szektor jobban átlátja és értékeli a felhőalapú megoldásokban rejlő lehetőségeket. Számukra kulcsfontosságú, hogy az informatikai eszköztár erőforrás-, illetve beruházásigénye ne húzza vissza a vállalkozást. A CAPEX helyett inkább az operatív költségekből, előfizetésként veszik meg azt a szolgáltatást, amivel az informatikai rendszerüket tudják üzemeltetni.

A mérettől, a tevékenység jellegétől, illetve a piacon betöltött szereptől is függhet, hogy egy cég miként viszonyul a felhőalapú megoldásokhoz. Olyan startupok például, amelyek piaci réseket keresnek, gyorsabban és hatékonyabban tudnak piacra lépni a felhőtechnológia segítségével, piaci reagálóképességüket nem terhelik meg CAPEX jellegű beruházási költségek, szolgáltatásaikkal hamarabb és gyorsabban érhetik el megcélzott ügyfeleiket.

Előrehaladás kis lépésekben

A felhőtechnológia adta lehetőségek és a külföldi jó példák megismerése, valamint az ügyfelek igényeinek a feltérképezése hozzásegítheti a magyar cégeket, intézményeket, hogy elinduljanak a felhőalapú megoldások irányába, illetve továbblépjenek a már megkezdett úton. Az Egyesült Államokban például van olyan államigazgatási szervezet, amely privát felhőbe helyezte át teljes ügyfélkapcsolati és szerződésállomány-kezelő rendszerét. A házon belül tartott megoldással nem tudott volna megfelelni a költségvetési megszorításokból származó pénzügyi korlátoknak, az interaktivitást előtérbe helyező felhasználói elvárásoknak, és nem utolsósorban azzal is számolnia kellett, hogy házon belül egyre kevésbé álltak rendelkezésre a technológiai változásokat követni képes és az üzemeltetés hatékony támogatását biztosító szakemberek. Ugyanakkor a felhőszolgáltató megfelelő tudású és létszámú gárdával rendelkezik a felhőbe költöztetett rendszer szakszerű és biztonságos üzemeltetéséhez.

– Folyamatosan térképezzük fel ügyfeleink igényeit a magyar piacon is: a felkészültség, nyitottság szintje széles határok között mozog. Nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy a kis- és középvállalkozások jobban elzárkóznak a felhőalapú megoldásoktól, mint mondjuk a pénzintézetek vagy nagyobb szervezetek, de a korábban említett kiskereskedő példája kétségtelenül jellemző. A felhő előnyeinek felvonultatását követően a cégek általában elgondolkoznak a lehetőségeken. Járható út, ha először nem a kritikus üzletmenetet támogató alkalmazások kerülnek fel a felhőbe. Célszerű olyan kisebb rendszerekkel kezdeni, amelyek üzemeltetése költséges, támogatása bonyolult, fenntartása, karbantartása speciális szakértelmet igényel. Gyakran tanácsoljuk ügyfeleinknek a kis lépésekben történő előrehaladást, egy adott funkcionális részterület „készültségi fokának” vizsgálatát a felhőbe történő migrációt megelőzően, amelyhez a Deloitte komplex technológiai és pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat nyújt ügyfeleink számára – mutat rá Subert Péter.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!