Szoftverképzési iránytű

A jövő vállalatainak olyan szoftverfejlesztőkre is szükségük lesz, akik megértik a vállalat üzleti tevékenységét, céljait és stratégiáját. Ezért célszerű súlyt fektetni a soft skillekre és akár az adott szakma üzleti szempontjainak ismeretére is – derül ki az Európai Szoftverkészség-fejlesztési Szövetség (European Software Skills Alliance, ESSA, softwareskills.eu) tanulmányából. Az Erasmus+ programra épülő szövetség célja, hogy stratégiát és egységes képzési struktúrát hozzon létre az európai szintű szoftverágazati munkaerőhiány enyhítésére. Az ESSA-ban 12 európai országból 26 ágazati partner vesz részt, köztük három magyarországi: a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), a Codecool és az IVSZ. A közös munkába a BME VIK szakértői csapata Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens (Távközlési és Médiainformatikai Tanszék; az NVIDIA Deep Learning Institute oktatója és egyetemi nagykövete) koordinálásával kapcsolódik be.

Gyires-Tóth Bálint: Komoly kihívás előtt állunk, ezért ragaszkodnunk kell bizonyos standardokhoz, amelyek viszonylag kötött struktúrát eredményeznek. A munka 2021-ben kezdődött az ESSA-ban. Először piackutatást végeztünk, többek között országonként oktatási és tudományos tanulmányokat gyűjtöttünk össze, interjút készítettünk a célcsoportokkal és az érdekelt felekkel, kérdőíves felmérést végeztünk, majd ezeket elemeztük annak érdekében, hogy megadjuk a jelenlegi és jövőben várható keresletet és kínálatot a szoftverkészségek terén. Mindezek eredményeként született egy közel 80 oldalas jelentés, amelyben a szövetség összefoglalja a jelenlegi helyzetet, a továbblépés irányait, a fokozott figyelmet édemlő sarokpontokat, továbbá elemezzük azokat a főbb munkaköröket, amelyekre Európa-szerte egyre nagyobb igény mutatkozik. A tanulmányban szerepelnek azok a keretrendszerek – köztük az egyik legfontosabb, a European e-Competence Framework (e-CF) -, amelyekhez a projektet illesztjük. Komoly kihívás, hogy a meglévő keretrendszerekre építve kompatibilis és átjárható legyen az egyes országok képzési struktúrája, mindamellett, hogy kellő flexibilitást biztosítson a jövő számára is.

Computerworld: Mely szoftveres munkakörök iránt mutatkozik jelenleg, illetve várhatóan a közeljövőben a legnagyobb kereslet?

Gyires-Tóth Bálint: A már meghatározott standardok szerint – a széles körű felmérés alapján – öt munkakör rajzolódott ki: fejlesztő, DevOps, solution designer (ami talán az itthon jobban ismert solution architecthez áll legközelebb), tesztelő és technikai szoftverszemélyzet. A végső cél annak meghatározása, hogy a felsorolt munkakörökben dolgozóknak milyen hard és soft skillekre (készségekre) és tudásra (knowledge) van szükségük. A soron következő feladat, hogy a standardokra építve kidolgozzuk a nevezett munkakörök képzési struktúráját. Nyilván nem a nulláról indulunk, mind a felnőttképzésben, mind a felsőoktatási intézmények alapszintű (BSc) és mesterszintű (MSc) képzésében a meglévő keretrendszerekre és tapasztalatokra építünk. Arra törekszünk, hogy minden szinten elsősorban az érintett partnerek, tehát a felnőttképzési intézmények, illetve az egyetemek dolgozzák ki a számukra releváns munkakörök képzési struktúráját, egymással szinkronizált módon.

CW: Mely munkakörökkel foglalkoznak a felnőttképzési, illetve a felsőoktatási intézmények?

Gyires-Tóth Bálint: Az első megközelítésben az e-CF-ből kiindulva, az eddigi kutatás alapján kibővítve azt, minél több szinten szeretnénk képzési program javaslatokat megfogalmazni a különböző munkakörök számára – a piaci igények szem előtt tartása mellett. Először a képzési program készül el, utána következik a tematika, később pilotok futnak majd a különböző országokban. Végül összeáll egy anyag, amelyben leírjuk javaslatainkat, hogy az egyes szinteken, miként és milyen tartalommal érdemes ezeket a témaköröket oktatni. Azon intézmények, amelyek oktatásukban e standardokat alkalmazzák, a tervek szerint tanúsítványt kaphatnak. Aki tanúsított intézményben tanul, biztos lehet benne, hogy minden országban gyakorlatilag ugyanazt a tudást kapja.

CW: Milyen a projekt további időzítése?

Gyires-Tóth Bálint: A képzési anyagokat idén dolgozzuk ki, a következő évre tervezzük a pilotokat, amelyek várhatóan 2023 végére lefutnak. A finomhangolást követően 2023 végén, 2024 elején ültethetjük át az eredményeket a gyakorlatba.

CW: Megjelennek az egységes képzési struktúrában a legújabb területek, mint például a mesterséges intelligencia (MI), illetve a mélytanulás?

Gyires-Tóth Bálint: Jogos a felvetés, hiszen BSc és MSc szinten egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezek az új területek, így például a mesterséges intelligencia, a mélytanulás (gyakran használt nevén deep learning) vagy akár a blokklánc és az IoT. (Megjegyzem, a mesterséges intelligencia sokkal tágabb területet ölel fel, mint a deep learning, ám a kettő számos ponton összekapcsolódik. Amikor egy alkalmazás kapcsán mesterséges intelligenciát emlegetünk, annak hátterében többnyire mélytanulás-alapú rendszer áll.) Noha a készülő anyagnak nem ez az elsődleges fókusza, mégis, mint fontos jelenlegi és jövőbeli technológiák, az ESSA is súlyt fektet ezek figyelembevételére. Ezen túl, amikor beléptünk az ESSA-ba, az volt az alapállásunk, hogy mi a mesterségesintelligencia szempontjait is képviseljük. E területnek a szoftvermérnök-oktatásban ugyanúgy ott a helye, mint a fejlesztők, sőt a DevOps szakértők képzésében, elég csak a napjainkban terjedő MLOps-ra (Machine Learning Operations) gondolni. Természetesen minden programozási feladatnak van hard skill és tapasztalati része, mely utóbbi a mélytanulásnál különösképpen fontos. E területek művelőinek ugyanis nemcsak a kódolást kell megtanulniuk, hanem azokkal az adatokkal is tisztában kell lenniük, amelyekkel dolgoznak – ami feladatonként jelentősen eltérhet. Tapasztalatot kell szerezniük programozási oldalról is, de még inkább arról, hogy miként lehet egy-egy feladatot az adatok nyelvén megfogalmazni, milyen adatkörökre van szükség, ezeket hogyan kell feldolgozni, és hogy miként tudnak megoldani egy-egy piaci problémát. A mesterséges intelligencia, a mélytanulás ma világszerte népszerű téma, és az utóbbi néhány évben Magyarország is ráfordult erre az útra. Nincs más választásunk, hiszen a hazai cégek ma már nemcsak egymással, hanem a világpiac szereplőivel versenyeznek. Egyértelmű, hogy ez a folyamat közvetlenül érinti a képzést is. A képzési anyagokban ezeket az új technológiákat az egyes munkakörök alá soroljuk be. Elképzelhető például, hogy a mesterséges intelligencia nem szerepel majd a felnőttoktatási szinten, viszont a BSc és az MSc szinten, különböző mélységben igen.

CW: Az ipari partnerek, az informatikusok foglalkoztatói tisztában vannak vele, hogy pontosan milyen szakemberekre van szükségük egy-egy területen? Hogy segítheti őket az egységes képzési struktúra?

Gyires-Tóth Bálint: Nézzünk egy meglehetősen speciális területet, mondjuk a gépi tanulást. Az ESSA három különböző megközelítéssel foglalkozik. Az első szint tipikusan az egyetemi képzés, ahol a hallgatók jellemzően a nulláról kezdik meg tanulmányaikat. A második az úgynevezett reskill. Ide azok tartoznak, akiknek már van valamilyen végzettségük, de az nem szakirányú. Például fizikusok, jogászok, tanárok, akik szeretnének megismerkedni a gépi tanulás rejtelmeivel. A harmadik, upskill megközelítés azokat érinti, akiknek már például van általános programozási tudásuk, és emellett szeretnének gépi tanulással foglalkozó fejlesztőkké válni.

Ipari partnerekkel folytatott együttműködések során azt figyeltük meg, hogy amellett, hogy mi megértjük az adott üzleti problémát, és ezt a mélytanulás „nyelvén” megfogalmazzuk, kiemelten fontos, hogy a partner vezetői és munkatársai is belelássanak a gépi és mélytanulás lehetőségeibe és technikáiba. Ezért nemcsak a leendő munkaerő, hanem az MI fejlesztéseket integráló vállalatok munkatársainak a képzése is fontos szempont. Ahogy nekünk is bele kell tanulnunk az adott szakma lényegi pontjaiba, hogy értsük az elvégzendő feladatokat, úgy a másik oldalnak is meg kell szereznie az alapvető ismereteket a mi szakmánkról. Az oktatás tehát nem csupán az ember, hanem az intézmények szintjén is fontos.

CW: Harmonizáció hiányában ma nem biztos, hogy két ország azonosan elnevezett, azonos szintű képzése ugyanazt a tudást adja hallgatóinak. Adódnak ebből problémák, ha valaki nem a képzés országában kíván dolgozni?

Gyires-Tóth Bálint: Jó hard és soft skillekkel rendelkező szakembernek nincsenek és várhatóan nem is lesznek problémái – hiszen gyorsan tud új feladatkörökbe betanulni. A keretrendszer azonban még nekik is sokat segíthet az átjárhatóságban. A különböző szoftveres feladatok rendkívül gyorsan változnak, és ezeket a változásokat a felnőttképzésben, valamint az alap- és a mesterképzésben is célszerű követni, illetve megjeleníteni. A pontosabb kategorizálás jobb támpontot ad a cégeknek a megfelelő munkatárs kiválasztásához, mint például egy általános szoftvermérnöki MSc diploma, amely országonként többé-kevésbé eltérő tartalommal bírhat. Fontos tehát az egységes képzési struktúra, mert megkönnyíti mind a munkavállalók, mind pedig az ipari partnerek dolgát, illetve az országok közötti átjárhatóságot is segíti.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!