Ezek a leggyakoribb tévhitek az elektromos autókkal kapcsolatban

Ahogy egyre jobban terjednek az elektromos autók, egyre többen ismerik fel az elektromos hajtás előnyeit – az ukrajnai háború árnyékában például egyből látszik, hogy a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos függőség hogyan hatott szinte azonnal a benzinárakra. Van, aki szerint most van itt az ideje elektromos autót vásárolni, míg mások egyelőre kivárnak.

Utóbbi csoport tagjai között akadnak olyanok, akit egyelőre még nem győzött meg az elektromos autók hatótávja, számukra jó hír, hogy az idő nekik dolgozik, hiszen pár éve még a 200 kilométeres hatótáv is komolynak számított, de már itt vannak a kanyarban az olyan villanyautók, amelyek akár felül is múlják a belső égésű motoros járművek hatótávját.

Mivel az elektromos autózás viszonylag új jelenségnek számít – még úgy is, hogy már 100 évvel ezelőtt is készültek villanyhajtású gépkocsik – érthető, ha bizonyos kérdésekkel kapcsolatban akadnak félreértések, vagy népszerű tévhitek, városi legendák. A Euronews ezért a zöld technológiákkal foglalkozó Systemiq két munkatársához fordult segítségért. Tilmann Vahle és Matthias Ballweg a cég úgynevezett körkörös mobilitási platformjának (circular mobility platform) vezetőiként vállalkoztak rá, hogy megválaszolják az elektromos autókkal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és felhívják a figyelmet a tévhitekre is. Lássuk, mire jutottak!

Hogyan hasolítható össze egy elektromos autó és egy benzines vagy dízel autó hatótávja?

Vahle és Ballweg szerint az elektromos autók hatótávja nagyjából megegyezik a belső égésű motoros autókéval, a hibridekét pedig felül is múlja. Ez minimum furcsa kijelentés, ugyanis napjainkban a modern elektromos autók hatótávja jellemzően 400-500 kilométer között alakul egy töltéssel, amit ráadásul erősen befolyásol a vezetési stílusunk is. Autópályán, nagy sebességgel haladva ez lehet lényegesen kevesebb is, míg városban, ahol a gyakori fékezések miatt több energiát tudnak visszatermelni, akár több is lehet.

Az elektromos autók hatótávban még valóban nem érik utol a benzines vagy dízel társaikat, de az idő nekik dolgozik (Fotó: Unsplash/Michael Fousert)

Az viszont mindenképpen fura kijelentés, hogy az elektromos autók hatótávja felülmúlná a hibridekét: az általunk is tesztelt plug-in hibrid Ford Kuga kombinált hatótávja például 756 kilométer körül alakul. Tisztán elektromos hajtással egyelőre csak a csúcskategóriát képviselő autók – például az amerikai luxusszedán, a Lucid Air – büszkékedhetnek ekkora hatótávval. Valószínű, hogy a két szakember a hibridek esetén is az elektromos üzemmódra gondolt, így lehet helytálló az összehasonlítás, a legtöbb modern hibrid ugyanis 40-75 kilométer közti távolságot tud megtenni elektromos üzemódban.

Meddig bírják az elektromos autók akkumulátorai?

Gyakori fenntartás az elektromos autókkal kapcsolatban, hogy az akkumulátorok nem bírják sokáig, hamar csökkenni kezd a teljesítményük, elöregszenek és cserére szorulnak. A szakértők szerint azonban a modern elektromos autókba kerülő akkumulátor-csomagokat már úgy tervezik, hogy az autó életciklusánál is több ideig lehessen azokat használni. Vahle és Ballweg szerint a mostani járművekbe kerülő akkumulátorok 80 százalékának 12-15 év az élettartama, azonban, a technológia fejlődésével ez a szám nőni fog, a közeljövőben például már nem lesz ritkaság a 20 évre tervezett akkumulátor sem.

Gyakori tévhit az akkumulátorok alacsony élettartama: a statisztikák és a technológia egyelőre nem igazolta ezt (Fotó: Unsplash/Kumpan Electric)

Erre az egyik garanciát az Európai Bizottság által 2020-ban elfogadott szabályozás jelenti, amely szerint az EU piacára kerülő akkumulátoroknak teljes életciklusuk során biztonságosnak és nagy teljesítményűnek kell lenniük, mindezt fenntarthatóan, azaz úgy, hogy az újrahasznosításuk megoldható legyen. 2024. július 1-től pedig a hibrid és elektromos autók akkumulátorai mellé karbonlábnyom-tanúsítványt is ki kell állítani, ez lesz a feltétele a piacra kerülésnek.

Mennyibe kerül egy elektromos autó üzemeltetése?

A töltést tekintve jelentős eltérések tapasztalhatóak, ez részben függ attól, hogy milyen autót és milyen töltőoszlopra csatlakoztatunk, mivel az egyes gyártók modelljei eltérő mennyiségű energiát képesek felvenni, ráadásul a töltőoszlopok teljesítménye is eltérő lehet. Az időalapú töltésnél ez hatalmas eltéréseket eredményezhet. Az elektromos vagy plug-in hibrid autóknál nem ritkaság, hogy a tulajdonos a munkahelyén tölt, illetve a benzinmotor használatával tölti fel az akkumulátort menet közben. 

Az elektromos autók töltése olcsóbb, mint üzemanyagot tankolni, de sok múlik az autó és a töltőoszlop típusán is (Fotó: Unsplash/Maxim Hopman)

Az viszont biztos, hogy az elektromos autóknak lényegesen alacsonyabb a szervízköltsége, mivel sokkal kevesebb mozgó, kopó alkatrészt tartalmaznak, ráadásul a féktárcsákat is ritkábban kel cserélni, mert lassításkor az energiavisszanyerő rendszerek leveszik a terhelés egy részét a fékekről. Ugyanakkor, elképzelheőt, hogy a biztosítás drágább egy ilyen autóra, főleg, mert jelenleg a legtöbb elektromos autó a prémium kategóriát képviseli.

Hogyan hat az e-mobilitás terjedése a gazdaságra?

Az elektromos autók elterjedése biztosan át fogja rajzolni a gazdasági látképet. Ott van például a töltőhálózat kérdése, ami Magyarországon még ugyancsak fejlesztésre szorul. Az új infrastuktúra kiépítéséhez befektetésekre van szükség, emellett rengeteg új munkahelyet is fog teremteni az oszlopok gyártása, telepítése és karbantartása révén.

Az elektromos autók biztosítása lehet drágább, de ennek az is az oka, hogy a legtöbb villanyhajtású modell egyelőre még a prémium kategóriából kerül ki (Fotó: Unsplash/Bob Osias)

A mérleg másik serpenyőjében persze ott van, hogy a robbanómotoros technológia visszaszorulásával sok munkahely meg is szűnik majd, azonban autószerelőkre ezután is szükség lesz, mint ahogy gumisműhelyekre és karosszéria-lakatosokra is.

Olcsóbbak lesznek-e az elektromos autók?

Bár Vahle és Ballweg szerint igen, mivel az akkumulátor-technológia folyamatosan fejlődik, így, az előrejelzések szerint 2030-ra akár felére is csökkenhetne az akku-pakkok költsége. Emellett, az elektromos autóknál a gyártás is olcsóbb, mivel kevesebb bonyolult alkatrészre van szükség, ami miatt a szakértők az évtized végére 20-40 százalékos csökkenésre számítanak a gyártási költségek tekintetében.

Tény, hogy tölteni egyelőre tovább tart, mint tankolni, de a legújabb fejlesztések ezt is megváltoztathatják (Fotó: Unsplash/Sophie Jones)

Ezen a ponton azonban az olvasó figyelmébe ajánljuk múlt heti cikkünket, amely éppen az elektromos autók vásárlásának lehetőségeivel foglalkozik. Azt az írásunkat is érdemes elolvasni, amely szerint egyelőre búcsút inthetünk a megfizethető elektromos autóknak, mivel az ukrajnai háború következményei negatívan érintik az efféle járművek gyártási folyamatait, bizonyos alapanyagok árát pedig jelentősen megnövelik az orosz agresszió kapcsán kivetett szankciók.

Mennyire biztonságosak az elektromos autók?

A szakértők a Tesla példáján keresztül mutattak rá, hogy az elektromos autók jelenleg biztonságosabbnak tűnnek a robbanómotoros változatoknál – még úgy is, hogy a Teslának nemrég egy párizsi halálos baleset miatt kellett bíróságra vonulnia.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az áramütés kockázata nem túl jelentős, ha elektromos autó szenfved balesetet. A villanyhajtású autók elektromos rendszereit ugyanis rendkívül komolyan szigetelik, így akár mélyebb vízbe is behajthatnak, anélkül, hogy probléma merülne fel. Emellett, Vahle és Ballweg Norvégia példájával mutatja be, hogy az elektromos autók és a hideg kapcsolata sem annyira kritikus, mint sokan gondolják. Tény, hogy hideg időben az elektromos autók hatótávja valamelyest csökken, azonban a modern villanyautókban már erre is létezik megoldás, az akkumulátorok előmelegítésével és más hasonló módszerekkel.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!