Világ

Háború lehet az oroszokkal az Északi-sarkvidékért is

Az északi országok folyamatosan versenyt futnak az Északi-sarkvidék vizein átvezető tenger alatti kommunikációs kábelek kiépítéséért, mivel folyamatosan csökkennek a jégtakarók vastagságai, így új üzleti lehetőségek nyílnak meg abban a térségben. Ez az egész folyamat tovább fokozhatja az Oroszország és a Nyugat közötti geopolitikai rivalizálást, ráadásul a terület nyersanyagokban is gazdag.

Az interkontinentális hang- és adatforgalom mintegy 95 százaléka a tenger alatti kábeleken, üvegszálas vezetékeken keresztül zajlik, és jelenleg több mint 400 ilyen kábel létezik. Az alaszkai, finn és japán vállalatok egy csoportja, valamint az orosz kormány által tervezett kábelek a jobb digitális infrastruktúra megteremtéséért folyamatosan versengenek egy törékeny, de a védelem és a tudományos kutatás szempontjából egyre fontosabbá váló területen.

Mivel az Északi-sarkvidéken kisebb a földrajzi távolság a kontinensek között, mint attól délebbre, a szakértők szerint egy, a térségen áthaladó kábel gyorsabb kommunikációs csatornával kecsegtet, mivel minél rövidebb egy ilyen, értelemszerűen annál gyorsabb rajta a forgalom. Ráadásul az útvonal egyre inkább megvalósíthatónak látszik: a globális felmelegedés sajnos megteremti a feltételeit a gyorsabb fejlődésnek.

Egy londoni bank, amely adatokat továbbít Tokióba, az északi-sarkvidéki útvonalon keresztül 30-40 százalékkal gyorsabban tudná ezt megtenni, mint ahogy az most lehetséges

– mondta Tim Stronge, a TeleGeography tenger alatti kábeleket vizsgáló cég elemzője, aki nyilatkozatában azt is hozzátette, hogy számtalan iparág, köztük olyanok, mint a védelmi, kőolaj-, gáz- és halászati iparágak, valamint az Északi-sarkvidéken éghajlatkutatást végző tudósok, mind profitálnának a gyorsabb kommunikációból. Szerinte egyébként az ott élő közösségeknek is jobb lenne az internethozzáférése.

A Far North Digital alaszkai vállalat finn és a japán vállalatokkal tervezi, hogy kábelt épít az északnyugati átjárón keresztül. Azon az útvonalon, amely Alaszka északi részén és a szétszórt kanadai szigeteken kanyarog, majd Grönland alatt húzódik, és összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal.

A VÁLLALAT ARRA SZÁMÍT, HOGY 2023 NYARÁN HAJÓKAT KÜLD KI A FELMÉRÉSI MUNKÁLATOK MEGKEZDÉSÉRE.

Ethan Berkowitz, az alaszkai vállalat társalapítója szerint a javasolt útvonal, amely 2026 végére működőképes lehet, mintegy 14 000 kilométert tenne meg Japántól keletre, az északnyugati átjárón keresztül, majd végül Európába vezetne. Elmondása szerint a projekt már több éve készül, és a projekt mérnöki, beszerzési és kivitelezési szerződést kapott az Alcatel Submarine Networkstől. Továbbá megkezdődött az engedélyezési folyamat „az útvonal különböző helyszínein”. A vállalatok előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a projekt finanszírozásáról, amely várhatóan körülbelül 1 milliárd euróba fog kerülni.

index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük