Megtámadták Kanadát vagy csupán technikai malőr történt?

Az egyik legnagyobb kanadai internetszolgáltatónál, a Rogers Communicationsnél 2022. július 8-án – nem sokkal a japán KDDI példa nélküli üzemzavarát követően – bekövetkezett egy olyan több napos üzemzavar, amely hatással volt mind a vállalkozásokra, mind a fogyasztókra – a cég előfizetői számai alapján tízmilliónál is több ügyfelet érinthetett a totális összeomlás.

Szinte Kanada teljes területén leállt a Rogers mobilszolgáltatása, vezetékes telefonszolgáltatása, továbbá vezetékes internetszolgáltatása. Hiába állt neki a vállalat azonnal a hibaelhárításnak, másnap reggelre sem volt még mindenhol rendben a segélyhívás, a bankkártyás fizetés, de még a bankautomatás készpénzfelvétel sem.

A Rogers tavaly áprilisban már elszenvedett egy hasonló üzemzavart, azt egy hibás szoftverfrissítés okozta. A Cloudflare szerint a látottak és a múltban történt hasonló incidensek alapján valószínűleg belső hibáról van szó, nem pedig kibertámadásról.

Azonban sokan nem értenek ezzel egyet, miután Kanada az ukrán tiltakozás ellenére visszaküldött Németországnak egy megjavított orosz turbinát, amelyre az Északi Áramlat-1 gázvezetékhez van szüksége.

Jonathan Wilkinson, Kanada természeti erőforrásokért felelős minisztere szombaton közleményben tudatta, hogy a kormány „időben korlátozott és visszavonható engedélyt” adott ki a turbina visszaküldésének orosz szankciók alóli mentesítésére, hogy támogassa „Európa képességét arra, hogy megbízható és megfizethető energiához jusson, miközben folytatja az orosz olajról és gázról való átállást”.

Az orosz Gazprom a múlt hónapban az Oroszországból Európába tartó Északi Áramlat-1 vezeték kapacitását a szokásos szint mindössze 40%-ára csökkentette, arra hivatkozva, hogy a német Siemens Energy által Kanadában karbantartott berendezések késve érkeztek vissza. A Kreml pénteken közölte, hogy növelné az Európába irányuló gázszállításokat, ha a turbina visszakerülne. Az alkatrészre a hétfőn kezdődő karbantartási munkálatokhoz van szükség.

Kanada – amelyre Németország nyomást gyakorolt, hogy találjon módot a turbina visszaküldésére – azt mondta, hogy „a szükséges földgázellátás hiányában a német gazdaság nagyon jelentős nehézségeket fog elszenvedni, és maguk a németek is annak a veszélynek lesznek kitéve, hogy a tél közeledtével nem tudják majd fűteni otthonaikat”.

Alexandra Chyczij, az Ukrán-Kanadai Kongresszus országos elnöke szombaton azt mondta, hogy „közösségünk mélységesen csalódott a kanadai kormány azon döntése miatt, hogy meghajolt az orosz zsarolás előtt”. A csoport szerint Kanada „veszélyes precedenst teremt, amely az Oroszországgal szemben bevezetett szankciórendszer gyengüléséhez vezet”.

Kanadának van a világ egyik legnagyobb ukrán diaszpórája az Ukrajnával határos országokon kívül, és sürgették Justin Trudeau miniszterelnököt, hogy utasítsa vissza az ország Oroszország elleni szankciók kompromisszumát a turbinakérdés miatt. Ukrajna ellenezte, hogy Kanada átadja a turbinát, és Kijev úgy véli, hogy egy ilyen lépés semmibe venné az Oroszországgal szembeni szankciókat – mondta egy ukrán energiaügyi minisztériumi forrás csütörtökön a Reutersnek.

Kanada külügyminisztere, Melanie Joly szombaton ragaszkodott ahhoz, hogy „Kanada rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását… Kanada nem fog engedni az orosz rezsimre gyakorolt nyomásgyakorlásból”.

Kanada azt is bejelentette, hogy az orosz energiaszektor elleni szankciókat kiterjeszti az ipari termelésre is. Az új szankciók „a szárazföldi és csővezetékes szállításra, valamint a fémek és a közlekedési, számítógépes, elektronikus és elektromos berendezések, valamint a gépek gyártására vonatkoznak majd” – közölte.

A turbinát először Németországba küldik, amely aztán az orosz állami irányítású Gazpromnak szállítaná.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!