Csőre töltött MI – rapsicok a mesterséges intelligencia célkeresztjében

Orvvadászok nálunk is vannak, de korántsem végeznek akkora pusztítást, mint némely országban, ahol még létezik a kiterjedt vadon. A rejtőzködő rapsicok „levadászása” azonban igen veszélyes és meglehetősen nehéz feladat. A vadőrök most egy nagyvárosi dzsungelből kaptak segítséget.

A természetvédők erőfeszítései ellenére az orvvadászat továbbra is pusztítja a sebezhető fajokat. Így amikor a New York-i Anika Puri négy évvel ezelőtt egy indiai piacon elefántcsont ékszerekre bukkant, ihletet kapott, hogy kivegye a részét az elefántvadászat megállításából. Feltalált egy olcsó gépi tanulási szoftvert, amely 91 százalékos pontossággal, valós időben képes felismerni az orvvadászokat.

A Mumbaiban található számos elefántcsonttárgy felfedezése volt a projektje katalizátora. „Eléggé meglepődtem, mert mindig azt gondoltam, ha az orvvadászat illegális, hogy lehet, hogy még mindig ilyen nagy probléma?” – mesélte Anika Puri. A 17 éves lány tehát belemélyedt az orvvadászat számaiba, és felfedezte, hogy az afrikai erdei elefántok populációja 2002 és 2011 között mintegy 61 százalékkal csökkent, és a tendencia jelenleg is folytatódik.

Manapság az orvvadászokat általában drónok segítségével fedezik fel. Puri azonban észrevette, hogy a sikerességi arányt alaposan meg lehetne emelni. „Rájöttem, hogy két mozgásmintázat közötti eltéréseket felhasználva ténylegesen növelhetjük a potenciális orvvadászok felderítési pontosságát” – magyarázza. Puri két évet töltött a megoldás – egy gépi tanulási szoftver, az ElSa (az Elephant Savior, elefánt megmentő rövidítése) – kifejlesztésével. A program elemzi az emberek és az elefántok mozgásmintáit a termikus infravörös videókon, és ennek alapján négyszer pontosabb eredményt ad, mint a meglévő észlelési módszerek. Ami még jobb, hogy a szoftver olcsó optikai eszközökkel is használható, így nincs szükség nagy felbontású hőkamerákra.

Puri a Regeneron Internation Science and Engineering Fairen mutatta be projektjét, amellyel elnyerte a 10 ezer dolláros Peggy Scripps-díjat a tudományos kommunikációért, valamint az első helyet a föld- és környezettudományok kategóriában. „Elég figyelemre méltó, hogy egy középiskolás diák képes volt ilyesmire. Nemcsak a kutatás és az elemzés, hanem azt is… hogy képes volt mindezt prototípusokban megvalósítani” – jegyezte meg Jasper Eikelboom, a hollandiai Wageningen Egyetem ökológusa. Puri 2022 őszétől az MIT-re fog járni, és reméli, hogy projektjét más veszélyeztetett állatfajok védelmére is kiterjesztheti.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!